A vajdasági Tisza mente paraszti társadalma a 19. században vékony és tehetős nagygazdarétegre illetve nagytömegű agrárproletariátusra oszlott, akik gazdag és színes folklórjára,

A folyók által átszelt vajdasági rónaság természeti világa gazdag és különös növény- és állatvilágot rejt magában. Ilyen kincs a Tisza jobb partján található Holt-Tisza Natúrpark is.

A bácsalmási határátkelőtől mindössze 17 km-re található a lila vizű, vajdasági gyógyfürdő. Nem mindennapi látványban és élményben lehet része annak,

A Magyarkanizsához tartozó Ilonafalu határában terül el a község hatalmas szikes pusztája, a Járás. Jellegéből eredően a vidéken mindig is fejlett volt az állattenyésztés,

Palics a szerb-magyar határ közvetlen közelében, a településről elnevezett tó partján fekszik. Gyakorlatilag Szabadka elővárosa, attól 8 kilométerre keletre fekszik,

A Vajdasági Magyar Folklórközpont (VMF) egy párton kívüli civil szervezet, mely 1995-ben alakult meg Topolyán. Ma Szabadkán található a székhelye,

Kosztolányi Dezső a 20. század egyik legjelentősebb magyar írója volt, 1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán,

A szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ a Délvidék legidősebb folyamatosan működő kulturális szervezete. 1871. október 15-én alakult szabadelvű olvasókörként,

Szabadka legjelentősebb századfordulós emlékei Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezső (1864–1932) építészpáros nevéhez köthető.

A Középiskolások Művészeti Vetélkedője egy többnapos rendezvény a vajdasági magyar középiskolások részére, ezzel Szerbiában, és szélesebb környezetében egyedülálló.

Az aracsi pusztatemplom az egyik legkorábbi építészeti emlék a szerbiai Vajdaságban. A román–korai gótikus templom monumentális hatású romjai a Bánság szerbiai részén,