Egy kastélyrom, ahol filmjeleneteket is forgattak

admin
104
találat
Pósteleki Kastély

Ha Békéscsabát elhagyjuk és a reptér után balra fordulunk egy keskeny, aszfaltos utat találunk, ami mintegy 4 kilométer után véget is ér. Az út végén néhány hektárnyi történelemmel találja szembe magát az idelátogató, a Pósteleki Parkerdőben lévő Széchényi-Wenckheim kastély romjaival. A környéken lakók egyik kedvenc kirándulóhelye, mivel nemcsak autóval, hanem biciklivel, sőt a bátrabbak akár görkorival is megközelíthetik egyaránt Gyula, Békéscsaba irányából. Vannak, aki csak néhány órára jönnek ide ki, de akadnak olyanok is, akik egy egész napot itt töltenek a családjaikkal, barátaikkal. Ifjú párok kedvelt fotózási helyszíne is. Mi több, az év elején nagy visszhangot keltett, hogy a Netflix hazánkban forgat jeleneteket az egyik sorozatához. A választásuk e kastélyromra esett. Ezek szerint csak lehet valami különleges ebben a helyben, ha már így felfigyeltek rá más országok rendezői is. 

A gyerekeimmel két-három havonta mi is ellátogatunk ide. Sőt felkészülten megyünk már. Elemózsiával megrakott táskával, futóbiciklivel, kismotorral, rollerrel. Kinek éppen mi a kívánsága. Az autóból kiszállva ők máris rohannak a mini állatsimogatóhoz. Én inkább „állatetetőnek” nevezem, mert minden gyerek répával, almával, káposztalevéllel a kezében fut a kerítéshez, ahol szamarak, lovak, kecskék, birkák várják őket. Ha jól emlékszem malacok is vannak. A kinyújtott tenyerekből a kecskék szemtelenül „lopják” ki a falatokat. Vigyázni kell velük. Fájdalmas a harapásuk. Beljebb sétálva őzeket is láthatunk a kerítés mögött. Sokan vannak, kicsik, fiatalok, idősebb egyedek. Nagyon szeretik és jól esik nekik, ha megkínálják őket is. 

Van egy óriási szabad, füves tér, ahol jókat lehet futkározni, frizbizni, tollasozni, focizni. Kiváló hely piknikezni, továbbá bográcsozáshoz is van kialakított hely. Minden adott egy kellemes, vidám nap eltöltésére. 

Az ösvényen tovább haladva láthatók a kastély romos falai. Ami, így omladozó formájában is hatást gyakorol a szemlélődőre. A romos kastélyt csak a távolból érdemes megnézni az omlásveszély miatt. Erre a falakon kihelyezett felíratok is fokozottan felhívják a látogató figyelmét. Vannak ugyan akiket ez sem rettent el, s felmásznak a megmaradt lépcsősoron az egykori emeleti részre.

A kastély valamikor a Wenckheim család tulajdonába tartozott. Építését Wenckheim Krisztina, Széchényi Antal felesége szorgalmazta. Tervezője vélhetően a bécsi Siedek Viktor építész volt. Az épület 1906 – 09 között készült el. Fennmaradt írásos emlékek arról adnak számot, hogy az emeletes épület 72 helységgel rendelkezett. Az alaksorban kaptak helyett a cselédek, a tárolók, s az urak kiszolgálásához szükséges mintegy 30 helység. A földszinten és az emeleten összesen két fogadóhelyiség és 40 lakószoba lett kialakítva. Fénykorát a 1920-as években élte az épület. Majd a gróf halálát követően és grófnő emigrációja után egyre inkább feledésbe merült. Sajnálatos módon a II. világháború alatt és után a kastély elhagyatottá vált. A berendezési tárgyakat, díszítőelemeket, építőelemeket elhordták. A rom és környezetének felújítására számos ötletet vetettek már fel az elmúlt években, de sajnos eddig még nem valósult meg egy sem. 

A romot 14 hektáron elterülő erdő veszi körül. Ennek csak töredéke járható be. A parkban sétálgatva őshonos fajfajtákat láthatunk. Hatalmasra nőtt tölgyfákat, kőrisfajokat. A kastély kertje fénykorában lenyűgöző lehetett. A leírások szerint mintegy 600 rózsafaj 40000 töve alkotta a díszkertet. Van egy kicsi tó is a parkban, tavirózsákkal tele. A tó közepén egy kis sziget található. Korábban át lehet menni rá egy tutajhíd segítségével. Jó móka a gyereknek. Szerintem a felnőtteknek is. Az utóbbi időben ezt a tutajhidat nem látni. Remélhetőleg egyszer visszaviszik majd oda. 

A park bejárásának végeztével, ha a hasunk megkordulna az éhségtől, akkor lehetőség adódik beülni a Mókus Csárdába, ahol hangulatos körülmények között finom lakomát tudunk elfogyasztani. 

További információk: http://postelek.com/index.php?s=koszonto 

Köszönet a képekért Oláh Kálmánnak.

Írta: Szekeres Marietta

Az elfeledett Jézus-kút

admin ,
142
találat
Jézus kút

Nap, mint nap elmegyünk mellett. Bele sem gondolunk mióta állhat ott. Sokan még a városban sem tudnak létezéséről. Nyáron, a nagy hőségben, ha folyik belőle a víz, alátesszük a kezünket és megmossuk benne a tarkónkat, arcunkat, hogy felfrissüljünk. 

Turisták tízezrei fordulnak meg Miskolc belvárosában az Avasi pincesoron, hogy a legfinomabb nedűket kóstolhassák meg. Nem is sejtik, hogy tőlük mintegy 15 perc sétára van egy nem „hétköznapi” kút, amelynek történetéhez számos história kapcsolódik. 

A kút keletkezésének pontos idejét nem tudni. Első írásos megemlítése az 1600-as évekre vezethető vissza. Mint azt a rajta lévő felírat is tükrözi. 

„Az egykori forrás a legenda szerint Jézus emlékét idézi. A város e legtisztább kútjából az 1600-as évektől három évszázadon át gyógy- és ivóvizet merített a vándor és a helybéli polgár. Az emlékét a honfoglalás 1100. évében állítatta Miskolc városa.”

Keletkezése valószínűleg sokkal korábbi időszakra tehető. A fennmaradt írásos jegyzetekből megtudható, hogy 1909-ben teljes körűen felújították. A helyreállítása során a kút köré kis házikót építettek. 

Olyannyira nagy becsben tartották az itt élők e kutat, annyira féltették és óvták a forrás tisztaságát, hogy volt időszak, amikor használatához kulcsot kellett váltani. Mondhatni zarándokhelyé vált az évtizedek alatt. Gyógyító vizéért messziről jöttek, sorban álltak az emberek, hogy megtöltsék kannáikat. Kedveltsége miatt, megpróbálták rossz hírét is venni azzal, hogy azt állították, hogy a forrás vize a közeli temetőből, a sírók alól táplálkozik. 

A II. világháború alatt és után gondozója is volt. Mára a kút vizét a közműhálózat adja, ha működik. Legutolsó felújítása a 90-es években volt. A felújított kutat 1996. augusztus 11.-én avatták fel és szentelték meg. Sokan e forrás vizét még a 20. században is gyógyító erejűnek találták. 

Csodás, gyógyító erejére az alábbi elbeszélések utalnak:

Jézus vándorlásai során megpihent itt, az Avas-hegy lábánál. Botját a a hegy oldalába szúrta, ahol víz kezdett szivárogni. Majd forrás fakadt e szent helyen. Egy másik elbeszélés alapján Jézus ivott e forrás vizéből, amelyet megáldott. Így kapta a Jézus-kút nevet.

Egy másik mese szerint a gyógyulni szándékozó betegnek 13 teli pohárral kellett meginni vizéből, mire meggyógyult. Elmondások szerint egyszer egy beteg férfi felesége egy korsóval ment a kútra, hogy megtöltse a hűs forrás vizével. A korsóba töltött víz színe pirosra váltott és megváltozott az illata is, olyan lett mint a véré. A beteg férfi megitta e vizet, s csodával határos módon felgyógyult. Így terjedt a híre, hogy Jézus vére gyógyította meg. A magyarázat eme csodára a kutatók szerint annyi, hogy a víz színe azért változott vörösre, mert a kút felett borospincék voltak, s a pincékben tárolt egyik hordó megsérült s abból folyt ki a vörös nedű. 

Ki tudja, hogyan történhetett ez. Az egyszer biztos, hogy érdemes felkeresni, s a hűs gesztenyefák árnyékában érdemes néhány percre megpihenni és elmerengni a fenti teóriákon. 

Rövid videót tekinthetünk meg a kútról: https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2017/11/17/jezus_kutja_a_belvaros_sziveben 

Képek: www.google.com

Írta: Szekeres Marietta

Várjuk az újra induló rendezvényeket!

admin
1 284
találat
Újra kint a szabadban!

Lassan oldódnak a korlátozások, egyre többen jelennek meg az utakon, utcákon, a boltokban és a köztereken. Ha Ön azok közé tartozik, akik az elkövetkezendő időkben valamilyen rendezvényt szervez, és szeretné ha minél többen értesülnének róla, – akkor ne habozzon, regisztráljon a TájÉrintőre és publikálja azt, hogy megjelenhessen útvonaltervező térképes keresőnkben, valamint a TájÉrintő Facebook oldalán, hogy minél többen lássák!