Középkori fővárosunk: Segesd

admin
221
találat

Segesd múltja több ezer évre tekint vissza, már a réz- és a borzkorban is lakott volt, sőt a Római Birodalmi hadsereg fontos államosaként tartották nyílván a környéket.
Bizonyítják ennek valódiságát az itt talált régészeti leletek. Segesd két településből állt az 1950-es évekig, a református hitvallású Alsósegesdből és a katolikus hitvallású Felsősegesdből. A község – egykori város – a királyi, királynéi birtok része volt olyannyira, hogy a királyi családok állandó udvartartással bírtak itt. IV. Béla király több alkalommal, hosszabb-rövidebb időkre megfordult a településen. Fennmaradt írások szerint a tatárjárás idején az elmenekülő királyi család itt pihent meg, illetve az ország védelmét és újjáépítését is innen irányították. (Ezért is olvasható egyes írásokban, hogy abban az időkben hazánk fővárosa volt Segesd.)

A falu közösségének életében a vallás mindig is fontos szereppel bírt. A 13. század végén az itt letelepedett ferences szerzetesek egy templomot és kolostort építettek fel. Az itt élő és dolgozó barátok 1555-ben, a török hadsereg közeledésének hírére elmenekültek a templomukból és Segesdről. A 130 éves török uralom alatt a templom épületét feldúlták, lerombolták, építőköveit, falazatát a segesdi vár felépítéséhez használták fel. A hódítók elvonulása után a közösség új templomot és kolostort építetett, amely 1777-re készült el. Az évek alatt az időjárás és a háborús időszakok nem kíméltek isten házát sem. Értékes levéltárának és könyvtárának az évek alatt sajnos nyoma veszett. Az elmúlt évtizedekben felújítás alá került a műemlék. A településen van egy református templom is, amely szintén felkereshető.

A falu határában csordogál egy kis forrás, amely mellett egy Szentkutat találhatunk. A kegykápolnát gróf Széchenyi Antal tábornok a 18. század közepén építette fel, amelyet ma is neves zarándokhelyként tartanak számon. Írások számolnak be az itt történt gyógyulásokról. Elbeszélések szerint még a török idők előtt a patak közelében megjelent Szűz Mária és meggyógyított egy súlyosan beteg pásztorfiút. Ezután a helyet csodatévő forrásként tartották számon. Évente több alkalommal szerveznek a kegyhelyhez zarándoklatot, melyet ezekben az időkben sokan fel is keresnek gyalogosan, kerékpárral, személygépkocsival.

A település könyvtára és múzeuma fontos történelmi emlékeket őrzi. Az intézmény a 19. században épült, majd felújított uradalmi malom épületében kapott helyett. Az épületet IV. Béla leányáról Árpád-házi Szent Margitról nevezték el. Az épület háromszintes, ahol közel 9000 kötetet tartanak számon. A kiállított vitrinekben az évek során feltárt leletek tekinthetőek meg. Igaz azoknak is csak egy töredéke, hiszen az eddig előkerült leletek darabszáma óriási. Egyszerre kiállítani nem lehet mindet. Az emeleten megcsodálható egy korabeli kovács- és fazekasműhely mása is. A kiállított tárgyak egyik különlegessége a több, mint száz darabból álló, 14. századból fennmaradt kályhaszemek. Az állandó kiállítások mellett, vándorkiállítások is helyet kapnak a múzeumban. Terepasztalon látható a királyné 13. – 14. századi rezidenciájának rekonstrukciója, illetve a város török hódoltsága alatt elszenvedett pusztulásának egy részlet.

A községnek a már említett látványosságai mellett van egy romantikus stílusú kastélya is, amelyet Széchenyi Bertalan építetett. Ma szociális otthonként működik. A kastélyt 29 hektáros gyönyörű park veszi körül.

Kérjük, ossza meg máshol is!