Minden turisztikai helynek, így Színevérnek is megvan a maga központja, szíve csücske, ez pedig nem más, mint a Szinevéri tó. Szokták mondani róla, hogy Kárpátalja gyöngyszeme.
Én magam amúgy is imádom, a hegyek között megbúvó, kristálytiszta hegyi tavakat, így alig vártam, hogy végre meglássam Kárpátalja legnagyobb tavát, amely a a tengerszint felett 989 méter magasan található. Kb. 10 ezer évvel ezelőtt, a jégkorszak után alakult ki a folyómedret elzáró földcsuszamlás következtében. Három forrás táplálja vízével. A tó területe, évszaktól függően, 4–7 hektár, közepes mélysége 8–10 m,legnagyobb mélysége 22 m. A víz hőmérséklete 12–18 °C.
A 40 hektár nagyságú Szinevéri-tó Nemzeti Park a Gorgánok hegyei között fekszik, ott, ahol a Tisza mellékfolyója, a Talabor ered. Vizében szivárványos, folyami és tavi pisztráng is él. Közepén kopár szikla emelkedik ki a vízből, emberi szemre emlékeztető formát adva a képződménynek.
A tóhoz egy szép monda is kapcsolódik, a grófkisasszony (Színye) és a pásztorfiú (Vér) tragikus szerelmi története, melyben a gróf gonosz módon megölette a pásztorfiút, nehogy „rangon alul” kelljen férjhez adnia lányát. Színye ahogy meglátta mi történt szerelmével, sírni kezdett és végtelen bánatának könnycseppjei tóvá növekedtek.
Lényegtelen, hogy milyen időben, vagy az év melyik időszakában jut el ebbe a mennyei szegletbe – az ugyanis állandóan gyönyörű, mint amilyen július elején volt, amikor ott jártam.
Ha Kárpátalján járunk, és túrázni is akarunk, akkor ne hagyjuk ki Kárpátalja gyöngyszemét, a Szinevéri tavat sem!
Őry László
