Őshonos állatfarm Temerinben

admin
101
találat

Érdekesség-számba vehetőek a Vajdaságban az őshonos állatfarmok. Nincs belőlük sok, de azok, amelyek léteznek és élnek a fajta-megőrzés miatt  maradtak fenn.

Világszerte egyre több szó esik az egészséges táplálkozásról, a biodiverzitásról. Ezek az állatok szerves részét képezik a vegyszermentes termékek előállításában, így nem lenne szabad kiszorítani őket a tenyésztésből. A Vajdaságban Bácstopolya  és a bánáti Padé mellett találunk gazadságilag megalapozott őshonos állatfarmot, viszont a délvidéki Temerinben, Újvidéktől 25 kilóméterre olyan gazdára is találtunk, aki hobby szinten csak saját szükségletre kezdte el tenyészteni őket. Törteli László egyébként szakmája szerint kertész, de az állatok iránt érzett szeretet és tisztelet hajtotta rá erre a vállalkozásra. Szürkemarhákat, racka-juhokat és mangalica-kocákat tart a farmon. A gazda elmondása szerint mindezek nagyon igénytelen jószágok, az viszont az igazsághoz tartozik, hogy megkívánják az ember közelségét, kicsit törődni kell velük. Mint minden élőlény,  megkívánják a napi abrakot, a napi etetést. Bár a mangalicadisznók a dagonyát és a sarat kedvelik, a temerini farmon zárt helységben vannak, ezért reggel – este etetésre szorulnak.  Míg a legelő jószágok, mint a racka-juh vagy a szürkemarha, ha jó legelővel rendelkezik a gazda, akkor számukra szinte egész napra biztosítva van a táplálék. Például a  rackajuh meg tud élni minden területen, még olyan helyeken is, ahol a nyári tikkasztó hőségben minden kiszárad, akár a kórót is megeszi, a szürkemarha pedig a tóból a nádat  megrágja, csak hogy az ő hasa, bendője tele legyen – emeli ki László gazda, majd hozzáfűzi: -Annak ellenére, hogy az őshonos állatok igénytelenek és egészséges élelmet tudnak adni az ember asztalára, a civilizáció fejlődésével mégis kiszorultak a háztartásokból. A második világháború utáni étkezési szokások kialakulásával az emberiség a gyorsabban fejlődő állatokra tért át. De a mai haszonállatok meg sem közelítheti azt az egészéget, mint az őshonosak. Nem szabad elfelejteni, hogy ezeket az állatokat évszázadok folyamán a természet nevelte ki az ember segítségével, ezért egészséges húsú jószágok.  A mangalicának a zsírja olyan zsírsavakból tevődik össze, ami sokkal finomabb felépítésű,  nagyon jó hatással van az ember idegrendszerre, az embernek a vérkeringésére,  nem rakodik le az érfalakra belülről és így a magas koleszterinszint is elkerülhető.  A huszadik század elején nagyon nagy értéke volt a mangalicának, mert máshonnan nem tudtak zsiradékhoz jutni a háziasszonyok akkoriban nem ismerték az olajos magvakat, vagy a napraforgó olajat. Ezen felül a mangalica zsírja nem  avasodott olyan gyorsan, mint az olajos magvak olaja.
A temerini Törteli – farmon tervek és célok is vannak. Felszaporítani az állatállományt egy fenntartható szintre, de még egyenlőre nem a gazdasági faktor a fő tényező. Szerbiában a köztrásasági kormány, ezen belül a mezőgazdasági minisztérium, bár egyre kevesebbet, de jelentős állami támogatást nyújt az őshonos állatokra. Hogy valójában megmenthető legyen a génállomány, a nagy területtel, legelőkkel rendelkező gazdáknak lenne szükségük a szemléletváltásra. Így megragadható az egészséges táplálék termelésének lehetősége és a piac is kimeríthetetlen.

Kérjük, ossza meg máshol is!