Kárpátalja – Ökörmezői járás

admin
344
találat

Azért merem így egyben ajánlani, mint járást, mert így együtt az igazi. Nem olyan, mint Munkács, vagy Ungvár. Kárpátaljának ezt a részét (és még jó pár ilyen részét)

érdemes járások tekintetében bejárni, feltérképezni. A hegyek között elterülő Ökörmezői (Mizshirjai) járás festői tájaival méltán viseli a hegyvidéki turizmus Mekkája megtisztelő nevet.
Kárpátalja ökörmezői járásában túrázva páratlan természeti kincsek között járhatunk, és egyben időutazást is tehetünk.  A természet csodálatos teremtményeinek mindezen bősége, a hegylakók kultúrális öröksége és a vidék gyógyító hatású aurája ötvöződik egyben.
A hegyekkel, fenyvesekkel körülölelt tájat körbejárva érdemes megtekinteni a hagyományos építésű parasztházakat, és a páratlan, egyedi ruszin fatemplomokat is. Mintha egy szabadtéri falumúzeumban járnánk – pedig ez nem bemutatóhely, hanem a mindennapi élet része. Persze találunk a járásban igaz skanzent is, ahol az időutazás során a régi magyar csendőrlaktanyától kezdve a ruszin parasztviskóig láthatunk mindent.
Az Ökörmezői járás Kárpátalja északkeleti részén terül el. A Volóci, Szolyvai, Ilosvai, Huszti és Técsői járásokkal határos, továbbá Lemberg megyével. A terület főleg hegyvidéken terül el, erdők borítják nagy részét és rengeteg ásványvízforrást fedeztek itt fel. Területe 1,2 ezer négyzetkilométer, avgyis a megye területének 9 százaléka. Az 1999-e népszámlálási adatok szerint, a lakossága 52,5 ezer fő, amelyből 10,2 ezer- városi lakos. A lakosság 98 százaléka ukrán nemzetiségű. A terület népsűrűsége – 44 fő/négyzetkilométer. A járáson keresztül folyik a Talabor és a Rika – a Tisza két nagy mellékfolyója. A járás északkeleti részén, 989 méterrel a tengerszint felett található a híres-nevezetes Szinyevéri-tó, amelyet a nép ‘Tengerszemnek’ nevezett el.
Télen érdemes hozni a síléceket. A hegyek vakítóan fehér csúcsai, a lágy idő, a vendégszerető hegylakók feledhetetlenné teszik a pihenést. A tavasz és az ősz kíváló időszak a természet valódi kedvelőinek, szerelmeseinek. Ilyenkor lehet igazán elmélyedni az érintetlen Kárpátokban. A turisták száma ilyenkor csökken, a természet ébredezik vagy készül a téli álomra. Csend, nyugalom és béke honol a tájon. Nyáron a hegyi gyümölcsök, a havasok színes látványa, a hegyi patakok csörgedezése és a fenyves erdő részegítő levegője, ami most júliusban engem is megcsapott, és mihamarabbi visszatérésre késztet.

Őry László

Kérjük, ossza meg máshol is!