Római sáncok növényvilága

admin
98
találat

Több mint tíz éves a Dél – Bácskában levő Temerini Falco Természetkedvelők Egyesülete, amely nagy hangsúlyt fektet a természetvédő szemlélet kialakítására,

valamint igyekszik a biológiai sokféleség fenntartására és fejlesztésére. A tagok a Római Sáncok élővilágát kutatják és ismertetik. Magyar zergevirág, tarka sáfrány, erdei szellőrózsa. Csak töredéke azoknak a különleges virágoknak, amelyek az Újvidék melletti Római Sáncok lösz terasz élővilágát alkotják. Különleges madarak is megtalálhatóak ezen a vidéken, mint például a gyurgyalag vagy a füstös cankó. A temerini Falco egyesület arra törekszik, hogy ezt a területet védetté nyilvánítsa, valamint a felnövő generáció is értékelje a környezeti adottságokat. Dél-bácska területét átszelő sáncvonulatok, egyik -meglehetősen épen- fennmaradt képviselője a Nagy római sánc. A Kátytól (a Dunától) Bácsföldvárig (a Tiszáig) húzódó -kb.4o km hosszú- sáncvonulat egy része Temerin határán halad keresztül. Az első kutatásokat Alojsie Ferdinand Marsigli katonai tábornok, polihisztor végezte rajta a 17. sz. végén, aki az első meglehetősen precíz térképet is elkészítette erről a földműről. Római eredetűnek vélte, tőle maradt fenn a Római sánc elnevezés. Egyesek országvédő határsáncnak, mások fontos katonai útvonalnak, még mások vízvédő gátnak vélték. Keletkezését a III. és IV. század közé teszik, igy a rajta kialakult vegetáció is réginek számit. A terület növényvilágáról a Természtkedvelők Egyesületének elnöke, Balogh István tartott beszámolót.
– A Római Sáncoknak meglehetősen gazdag növényvilága van, lévén, hogy egy specifikus élőhelyről van szó, így olyan növényfajok is találhatóak a flórájában, amelyek más élőhelyeken a környéken nem találhatóak meg. Ez onnan adódik, hogy amikor ásták a sáncot, akkor ásáskor a fölűről szedett termőréteg a domb alá került és ahogy haladtak lefelé az ásással, úgy került lentről a domb tetejére az agyagos löszös talaj, és ezáltal a gazdag humuszos táptalajtól merőben eltérő, inkább a löszpusztákra jellemző talajú dombvonulat keletkezett, és az évszázadok során sajátságos, ezekre az élőhelyekre jellemző növényvilág alakult ki. Közöttük számos ritkaság is megtalálgató. Például az egyik legkorábban virágzó a tarka sáfrány, ő már jó esetben február végén kivirágzik és követik az erdei szellőrózsa, a tavaszi hérics, március végén- április elején a fekete kökörcsin, ahogy haladunk az idővel előre, májusban az egyébként Vajdaságban nagyon ritkának számító magyar zergevirág. Ősszel, egy másik nagy ritkaság, ami itt megtalálható, a vetővirág, ami egyébként nagyon érdekes, mert méreteit tekintve jellegtelen, alig 4-5 centire nő meg, de egyébként nagyon érdekes életmódú, ősszel csak szár nélkül kihajtja a virágát, ott aztán a szép sárga virág bizonyos idő után elvirágzik, jön a tél és tavasszal hajtja ki a levelét, és egy száron egy kis magtokot, ami aztán megszárad és szétpukkan és szétlövelli az apró, mákszemnyi magvakat és ezeket a magvakat a hangyák szedik össze, hordják szét és amit nem esznek meg belőle, az aztán valahol kikel és szaporodik tovább. A felsorolt virágokat Szerbiában védelem alá helyezték. ATermészetvédelmi Hivatal huzamosabb ideje több-kevesebb rendszerességgel járják a terepet és gyűjtik az adatokat az itt található növényvilágról , az állatokról, mert céljuk az, hogy ezt a területet is állami védelem alá helyezzék. Így a rajta található növényritkaságokat és az állatokat, madarakat a természetvédelmi oltalom alá helyezhetik.
A védett növényeken kívül sok érdekes nem védett növény is megtelepedett a vidék. Figyelemre méltó a kunkorgó árvalányhaj, a törpemandula, a magyar szegfű, vagy a tarka nőszirom. A sáncvonulat mezőgazdasági területekkel övezett. A mai gazdálkodási forma sajnos rányomja bélyegét az élővilágra – emeli ki az elnök.
– Kicsit gond, hogy a mezőgazdasági monokultúrák közvetlen érintik a Római Sánc – vonulatot, és gyomnövény irtáskor a permetet ráfújja a szél a sáncokra is és gyakran tapasztaljuk azt, hogy éppen valamilyen védett növényállományt ért a permet, illetve a gyomnövényirtó szer, ami ugye nem válogat és a ritka növényeket is sokszor megperzselve vagy elpusztítva találjuk permetezés után. De ez ellen nem sokat lehet tenni, mert a mezőgazdasági területeket meg kell óvni a gyomoktól. Érdemes lenne fokozottabb figyelmet szentelni a ritkaságoknak és a veszélyeztető tényezőket kiküszöbölni, mert a megelőzéssel l a Nagy római sáncok értékes növény- és állatvilága még sokáig fennmaradhat az utókor számára.

Fotó: Indafoto/miapa, Magyar zergevirág (Dornicum hungaricum)

Kérjük, ossza meg máshol is!