Pazar kilátás egy bazaltvulkánról

admin
56
találat

Hegyestű, avagy a tanúhegynek is nevezett természeti értékünk 337 méter magasan fekszik a Káli-medencében, Zánka és Monoszló között. E kivételes képződmény hazánkban egyedülálló

és Európai viszonylatban is ritkaságnak számító. A bazalthegy tetejéről lenyűgöző kilátás nyílik a Balatonra, a Fonyódi-hegyre, a Badacsonyra, a Gulácsra, a Keszthelyi-hegységre, a Csobáncra, a Fekete-hegyre, a Boncsos-tetőre, a Tátikára. Belátni az egész térséget, megcsodálhatóak a medence meseszép tájai.

A hegy lábánál állva apró porszemnek érezhetjük magunkat, ahogy az előttünk magasodó képződményre feltekintünk. Megelevenedik előttünk a múlt. A kőzetekben több millió év történése van bezárva. Szürke, fekete, finomkristályos, szilánkos élő, kemény bazalt képződmény. Régen itt egy működő tűzhányó volt, amely több szakaszban lövellte ki magából a hamut, a mintegy 60 km mélyről feltörő lávát. A kürtőben megrekedt magma a lehűlés következtében megszilárdult öt- és hatszögletű bazaltoszlop formákat hozott létre. Az oszlopok orgonasípszerűen, szorosan egymás mellett állva a hegycsúcs irányában összehajlanak. Néhol megfigyelhető a magma és az áttört kőzetek keveredése, hólyagos, úgynevezett „kukoricaköves” bazaltrétege, a vulkáni gőzök, gázok helyét megőrző hólyagüregek. Mai arculatát az éghajlati változások, a nap, szél, víz, fagy pusztító ereje formálta. Az erózió során a puha, kevésbé ellenálló kőzetek, üledékek gyorsabban lepusztultak, mint az ellenállóbbak. Így a kemény bazaltrészek kipreparálódtak a puhább környezetből, így létrehozva egy vulkáni kürtőt, a Balatoni-felvidék jellegzetes tanúhegyeit.

Az 1930-as években elkezdtek bányászni e területen, ami tovább formálta a hegy képét. A bányászat következményeképpen az északi oldalon mintegy 50 m magas bányafal maradt vissza. A kitermelt bazalt köveket középkori várakba, templomok falaiba építették be (pl. Csobánc, Somló). Később útburkoláshoz, útjavításhoz, vasúti építkezésre bazaltkocka,- zúzalék formájában használtak fel, de készítettek belőle szigetelőanyagot is.
A természetvédők több évtizedes küzdelmének eredményeként a ’70-es évekre a bazalthegy bányászatával felhagytak. Ma mind földtani, természetvédelmi, tájképvédelmi szempontból védelem alatt áll.

Az elhanyagolt terület rendezése után az egyik bányaépületben állandó kiállítás rendezetek be, melyen az egykori kőbányászatot, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természeti értékeit, a Balaton-felvidék földtörténetét, kőzeteit és a Hegyestű kialakulásának folyamatát mutatják be. A bányaudvarban létrehozott geológiai bemutatóhelyen a Káli-medence jellegzetes kőzeteinek egy-egy tömbjét állították ki, továbbá a bazaltfal mellett táblák ismertetik a bazaltvulkanizmust és a bazalttal kapcsolatos tudnivalókat. A panorámaasztalon Somogyi Győző grafikus és festőművész rajza segítségével azonosíthatjuk a Káli-medencére nyíló panoráma elemeit: hegyeket, tavakat, településeket. A szabadtéri kőparkban a Dunántúl jellegzetes kőzetei révén geológiai utazáson vehetnek részt a látogatók. Gyalogosan, kerékpárral is bejárható a terület.

Kérjük, ossza meg máshol is!