Rudabánya városa több szempontból is hazánk egyik legérdekesebb helye. Itt található a világhírű Rudapithecus hungaricus őslénytani lelőhely, a bányászattörténeti múzeum és a meseszép,
kristálytiszta, türkizkék bányató, amely hazánk legmélyebb és egyik legszebb tava. A bányató csodás látványa ugyanakkor számos veszélyt is rejt magában. A meredek, omladozó sziklafalak megmászása kockázatos. A tóban fürödni szigorúan tilos!! Hiszen a hideg hőmérsékletű víz és a hirtelen mélyülő part, a felszín alatt rejtőzködő, halálos sziklák miatt kiszámíthatatlanná válik. Bár a tó magántulajdonban van, látogatása a Rudabányai Múzeum engedélyével lehetséges. Jelenleg idegenforgalmi fejlesztés miatt építkezés folyik a területen.
Rudabánya területén már az ókorban is bányásztak vasércet és színesfémet. A 19. és 20. század fordulóján Európában az egyik legkorszerűbb bányaüzemnek számított. A bányató a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett. Eleinte két külön állóvíz volt, de a vízszint emelkedésével egyesültek, így kialakítva mostani kiterjedést. A tó hossza kb. 300 méter, legszélesebb pontja 80 méterre tehető, legnagyobb mélysége megközelítheti a 60 métert is. Vize hideg, tápanyagban viszonylag szegény, ezért csak kisebb halfélékkel találkozhatunk benne.
1985-ben megszűnt a vasércbányászat. Ezt követően a környező kopár sziklákat fokozatosan elborította a növényzet. Cserjék, tölgyesek, akác, nyír, nyár, fenyőfélék hódítottak teret. A tó kékeszöld víztükre, a zöld növényzet, a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal igazi mediterrán hangulatot tükröz.
A város több történelmi épülettel is büszkélkedik, amit érdemes felkeresni, ha már a tavat megtekintettük. Például a 33 méter hosszú, gótikus stílusban épült református templomot. A templomban ma is látható a középkorból fennmaradt, 14. századi kovácsoltvas kapu, a gótikus falképtöredék, a mérműves ablak, valamint Perényi István és Saurer Erhard vörösmárvány síremléke, melyek miatt hazánk jelentős egyházi emlékei közé tartozik.
A Bányászati Múzeum több ezer dokumentumot, térképet, fotót, tárgyat gyűjtött össze az évtizedek során, melyek felölelik a történelmi Magyarország érc- és ásványbányászatának egészét. Láthatunk itt az őskorból fennmaradt pattintott és csiszolt kőeszközöket, cserépedényeket, a réz- és bronzkor gazdag fémművességéből származó csákányokat, vésőket, a középkorból nyeles ékeket, kalapácsokat. A későbbi korokból is rengeteg érdekességgel találkozhatunk, valamint a bányásztársadalom tagolódását, különböző csoportjainak életmódját, eredeti használati tárgyait és bútorait is megismerhetjük.
A múzeum másik részében ásvány- és őslénygyűjteményt látható, ahol egyrészt a magyarországi bányahelyek legszebb ásványaiból álló kiállításban gyönyörködhetünk, másrészt megnézhetjük a világhírű Rudapithecus hungaricus leleteinek másolatait is.
