Ahol a legmagyarabb folyó, a Tisza ered… Európa közepével, természeti csodákkal, fatemplomokkal, függőhidakkal, a Tisza eredetével, a szőke és fekete Tisza összefolyásával megáldott,
Kárpátalja legkeletibb részén található járás, ahol a magyarság márcsak szórványban él, de éppen ezért nagyon fontos, hogy hozzájuk is eljussunk, ha Kárpátalján járunk. Jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, elődjének tekinthető az egykori Máramaros vármegye Tiszavölgyi járása. Legjelentősebb települései, ahol még jelentős számú magyar is él, az Rahó, Tiszabogdány, Kőrösmező és Gyertyánliget települések. A Rahói járásban kb. 3000 magyar él szórványban. Az idősebbek egyaránt beszélik a magyar és az ukrán nyelvet, a fiatalok többsége azonban már az ukrán nyelvet beszéli anyanyelvi szinten és a magyar nyelvet iskolában sajátítja el.
Rahó az ország legmagasabban fekvő városa – 820 méterrel a tengerszint fölött helyezkedik el. A járás területén található Ukrajna legmagasabb pontja, a Hoverla avagy magyarul Hóvár (2061 méter). A járásban 10 fajta ásványvízforrás található. A folyók halakban gazdagok, találunk a környéken szép számmal pisztrángot és dunai lazacot is. A rahói járás területén fekszik a Hoverla Kárpáti Bioszféra rezervátum, mely az UNESCO által védett területek hálózatának tagja, valamint számos más természetvédelmi terület is.
A járás területén lévő Tatár-hágó (931 méter) a Vereckei-hágó után a második legfontosabb átkelési pont a Kárpátok északkeleti vonalán. Éppen ezért a honfoglaláskor már fontos kiindulási helye a magyaroknak. Rahó környéke Máramaros megye része lesz.
A hágón gyönyörűen kikészített báránybőrök, jó meleg mellények sokasága, kézzel varrott papucsok, gyapjúból kötött zoknik, szalmából font tálcák, üvegből, fémből, fából készült bizsuk, ízléses bőr amulett-tartók és természetesen a faragott tárgyak sokasága várja a turistákat.
A járás legfontosabb turistákat vonzó helye a Drahobrát síparadicsom. A Drahobrát Ukrajna egyetlen olyan helye, ahol a hótakaró több mint fél évig biztosít síelési lehetőséget. A több mint 20 üzemelő környéki magán szálloda környékén 500-1000 méteres sífelvonók üzemelnek, szomszédságukban kölcsönzővel.
A vadászat, horgászás, fotózás szerelmesei kellemesen tölthetik idejüket a Nagybocskói Állami Erdészeti és Vadásztársaságnál, ahol minden kényelemmel felszerelt vadászházikók, jellegzetes helyi ételek, tapasztalt vadászok állnak a turisták rendelkezésére.
Kőrösmezőn (Jaszinya) át vezet az út a Hoverlára, ahol a hegyre vezető felvonón kívül más látványosságok is megtekinthetőek: a valamikori Hucul Köztársaság alapítójának emlékszobra valamint egy XVII. századi Jézus mennybemenetele fatemplom. Különleges fatemplomok találhatóak még a járásban: Terebesfehérpatak (Gyilove), Mezőhát (Lázescsina), Középapsa (Szerednye Vogyane), Felsőapsa és Bedőháza településeken is. Történelmi honismereti múzeumok működnek Rahón (A hegyek ökológiájának múzeuma) Nagybocskón és Kőrösmezőn.
Nem messze Rahótól, a Tisza jobb partján magas, fekete, téglalap alakú márványoszlop áll. Az obeliszk nem más, mint Európa geodéziai középpontját jelölő jel, melyet osztrák-magyar tudósok mérései alapján állítottak 1887-ben.
Amiért talán a legérdemesebb ellátogatni a járásba, az mégis legmagyarabb fólyónk, a Tisza eredetének ottani eredeztetése. A Fehér- és a Fekete-Tisza ugyanis Kárpátalja legkeletibb részén, a Rahói járásban, Rahó városának északi határában egyesül szőke Tiszává.
A Fehér-Tisza ágának eredetét az ukrán-román határ közelében a szegedi Geo-Environ Természetvédő Egyesület tagjai jelölték meg 2000-ben.
Talán nehéz megközelíthetősége, késői fölfedezése okán a Fehér-Tisza forrását az egykori leírások szinte nem is említik, magát a Fehér-Tiszát pedig a Fekete-Tisza mellékágának tekintik.
A másik, ismertebb ág, a Fekete-Tiszáé 1.240 méter tengerszint feletti magasságban, a Keleti-Kárpátokban, a Máramarosi Havasokban, Kőrösmezőtől 23 kilométerre nyugatra, az egykori országhatár térségében bukkan a felszínre. Ott, ahol a Fagyalos (Szvidovec-) hegységhez tartozó Akol-havas vízválasztó gerince elválasztja a Tarac folyó és a Tisza legfelső vízgyűjtőjét. A köztudatba a Tisza eredeteként a Fekete-Tisza vonult be. A leírások legtöbbjében ezt, a ,,fekete ágat” számítják az igazi Tiszának, amelynek forrásától mérték a folyó hosszát is. A Fekete-Tisza forrását 1889-ben kőfalba foglalták, amelynek tetején téglalap alapú emlékművön márványtábla hirdette magyarul: Tisza-forrás.
Ma a kőfalon és két vasoszlopon nyugvó betonlapon áll az eredeti emlékmű, ukrán és magyar nyelvű táblával: Itt ered a Tisza folyó.
Természeti, történelmi, kulturális, gasztronómiai, néprajzi…..élményekkel töltődhetünk fel, ha végéigbarangoljuk Kárpátalja mesés rahói járását.
Nyíregyháza, 2016. augusztus 12.
Fotók: Őry László albumából.
