Ukrajna legmagasabban fekvő és legtöbb heggyel rendelkező városa. Rahó-patak és a Tisza összefolyásánál fekszik. Tőle 1,5 km-re északkeletre egyesül a Fehér- és Fekete-Tisza.
Ukrajna egyik legnépszerűbb turisztikai és rekreációs központja. A Tisza két partján terül el a Kárpátok déli lejtőin, magas hegycsúcsok között egy völgykatlanban a tengerszint felett 430 méterre. Megközelíthetjük országúton és vasúton is. Vasúton könnyen elérhető a nagyobb nyugat-ukrajnai városokból. 15 ezren élnek itt, ebből 1100 magyar.
550 éves múltra visszatekintő város gazdag történelmi emlékekkel rendelkezik. A legenda szerint ezen a tájon gyülekeztek egykor a betyárlegények, itt számolták össze a gazdagoktól elvett kincseket, hogy aztán a szegények között szétosszák azokat. Neve állítólag a szláv számolni szóból ered. Mások viszont úgy gondolják, hogy egy bizonyos Rach nevű gazdag nemesről nevezték el. Az itt élők a legrégibb időktől kezdve állattenyésztéssel (főleg juhászattal), halászattal, vadászattal foglalkozott. Termékeiket messze földön, többek között Bulgáriában értékesítették.
Lakossága a legrégibb időktől kezdve állattenyésztéssel (főleg juhászattal), halászattal, vadászattal foglalkozott. Termékeiket messze földön, többek között Bulgáriában értékesítették.
Rahó megsínylette a tatár-mongol hódítást, különösen 1241-ben, amikor Batu kán hatvanezres hordája a Kárpátokon át Magyarország felé vonult. A tatárok a föld színével tették egyenlővé a városokat és falvakat, lakosságuk nagy részét legyilkolták vagy rabságba vetették. A mohácsi csata után 1526-ban a magyar állam szétesett, Kárpátalja nagyobbik része török megszállás alá került. De nemcsak a tatárok, törökök támadásai tették tönkre Rahót és vidékét, hanem az erdélyi és osztrák főnemesség közötti belháborúk is.
A XVI. század elején Rahó vidéke a Forintvery és Drágffy-családok birtokába jutott, melyeknek azonban nem sikerült teljes mértékben jobbágyi sorsba juttatni népét, 1526-tól pedig a nagybocskói domíniumhoz tartozott. 1600-ban 14 jobbágyudvart számlált. A jobbágyok tizedet fizettek a juhtenyészés jövedelméből.
A Mária Terézia által kiadott úrbéri rendelettel 120 rahói udvar kapott földet, ezért évente összesen 1 180 napot igás, 3 760 napot gyalogos robotként voltak kötelesek ledolgozni, ezen kívül a termés kilencedeként évi 153 forintot fizettek be a kincstár javára.
A XVII. században a huszti domíniumhoz csatolták Rahót és vidékét, a kitermelt sót a Tiszán Nagybocskóra szállították. A sóbányászokat felmentették a domíniumnak járó tized fizetése alól. Egyre több fát is szállítottak a Tiszán, 1720-ban például 94 tutaj indult útnak Rahóról az Alföld felé. 1724-ben megnyílt a városban az első fafeldolgozó üzem.
A XVIII. század végén – a XIX. század elején Rahó gyors fejlődésnek indult. Az első Tiszán átvezető fahíd 1782-ben épült, ettől kezdve a város a Tisza felső folyásának fontos gazdasági, politikai és kulturális központjává vált.
A többi kárpátaljai településhez hasonlóan Rahó is megsínylette a viharos történelmi eseményeket. Az első Tiszán átvezető fahíd 1782-ben épült, ennek köszönhetően a város a Tisza felső folyásának fontos gazdasági, politikai és kulturális központjává vált.
Ukrán Magyar Kulturális, Oktatási és Információs Központ – Rahó
Napjainkban becslések szerint megközelítőleg 3000 magyar él szórványban Kárpátalján a Tisza forrásvidékén. A második világháború után a magyar nyelv használata a szűkebb családi körbe szorult vissza. A többségi ukrán környezet és a vegyes házasságok miatt az idősebb generáció körében a kétnyelvűség jellemző, a közép és fiatal generáció pedig már ukránul beszél. A magyar nyelv, a magyar kultúra fennmaradásának elősegítését és a határon átívelő kapcsolatok előmozdítását szolgálja a rahói Ukrán Magyar Kulturális, Oktatási és Információs Központ, amelyet a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Rahói Járási Ukrán Magyar Kulturális Együttműködési Társaság hozott létre 2006-ban a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának támogatásával. A kizárólag önkéntesek által működtetett intézmény célja az ukrán – magyar kulturális és gazdasági együttműködési lehetőségek feltárása, új kapcsolatok létrehozása, a Rahói járás szórvány magyarsága fennmaradásának elősegítése. A két civil szervezet az elmúlt öt évben számos kulturális eseményt, anyanyelvi tábort, civil szervezeti és önkormányzati találkozót szervezett. Oktatást segítő eszközökkel látta el a vasárnapi iskolákat. Két településen újraindította a magyar nyelv oktatást, közreműködött Nagybocskó és Túrkeve testvérvárosi kapcsolatának létrehozásában.
Ukrán Magyar Kulturális, Oktatási és Információs Központ:
90600 Rahó, B. Hmelnicki 86. Ukrajna
rahocentrum@freemail.hu
tel./fax: + 380-3132 25 163
Működtetők:
Rahói Járási Ukrán – Magyar Kulturális Együttműködési Társaság
Nejzsmák Emma elnök
90600 Rahó, B. Hmelnicki 86. Kárpátalja/Ukrajna
tel./fax: + 380-313225163
mobil: 00 380 974 569 289
Falvak Kultúrájáért Alapítvány
Nick Katalin irodavezető
1134 Budapest, Gidófalvy utca 29.
tel/fax: + 36 1 340 77 17
mobil tel.: + 36 70 29 44 312
Nyíregyháza, 2016. augusztus 12.
Fotók: Őry László albumából.
