A rahó járásban megtalálhatóak mindkét nagy világháború elesett magyar katonáinak síremlékei, nyughelyei. Első világháborús osztrák-magyar katonai temető a Prutec folyó partján:
Kőrösmező ebből a szempontból igen jelentős helyet foglal el. A településtől nem messze húzódott ugyanis az ezeréves határ, ezt védték az orosz cári csapatoktól az osztrák–magyar és a német ezredek. A Tatár-hágótól a Hoverláig tele van egyébként a vidék kisebb katonatemetőkkel. Az első világháború során nemcsak osztrák–magyar monarchiabeli és német birodalmi katonákat helyeztek ezekben örök nyugalomra, hanem olyanokat is, akik az ellenség sorai közül estek el
Kőrösmező-Kevele: 1944 tavaszán indultak meg a Kárpátokban azok a hadműveletek, amelyekben az itt nyugvó honvédek részt vettek. A magyar határt védték, amely akkor innen néhány kilométerre húzódott. A Prut völgyében harcoltak az első magyar hadsereg katonáiként. Legtöbbjük a Gyelatin, Mikulicsin és Kolomija térségében zajló harcokban sebesült meg, aztán idehozták őket, Kőrösmezőre, a hadikórházba, ahol belehaltak sérüléseikbe.
1944 őszén a magyar csapatok több mint 2 hétig megakasztották szovjet csapatok támadását. Az elesett magyar katonákat az itt lévő kápolna (útról nézve) jobb oldalára temették. A 2000-es évek közepén a r.k. egyház egy új templomot emelt a régi kápolna mellé, a síhantokra. Az építkezés során előkerült csontokat a kápolna fölötti hegyoldalban lévő „magyar” temetőben, egy sírba helyezték el.
A Magyar Királyi Honvédség korabeli nyilvántartásai szerint több mint 250 katona van eltemetve Kőrösmezőn és a környékbeli hegyekben. Tisztek és a legénységi állomány tagjai egyaránt.
Ha arra járunk, feltétlenül keressük meg ezeket az emlékhelyeket, és rójuk le tiszteletünket azok előtt, akik az életüket áldozták az első és második világháborúban.
Nyíregyháza, 2016. augusztus 12.
Fotók: Őry László albumából.
