Az aracsi pusztatemplom a magyar nemzeti identitás jelképe. Arača vagy Aracsi pusztatemplom a Délvidék egyik legértékesebb és legkorábbi építészeti emléke.
A román – korai gótikus stílusban épült templomot Szent Miklós tiszteletére emelték a 13. században. A monumentális téglaépület romjai a vajdasági Törökbecse közelében található, a puszta síkjából kiemelkedve már messziről észrevehető. A romhoz földút vezet, mely száraz időben autóval is megközelíthető, de esős, sáros időben érdemes gumicsizmát húzni és begyalogolni a történelmi emlékműhöz.
Kutatások szerint a templom valószínűleg egy már korábbi templom helyére épült. Erre utaló bizonyíték az 1896-os ásatáskor előkerült ún. aracsi kő, melyet ma a Nemzeti Múzeumban őriznek. A kövön lévő feliraton két szövegrészlet olvasható, az egyik imára szólít, a másik átokkal fenyegeti a kő eltulajdonítóját.
Alaprajzát tekintve egy nyolcszögletű és kötegelt pillérekkel tagolt háromhajós templom, három köríves, apszissal ellátott, bazilikás szerkezetű, boltíves épület volt. A tatár, majd a kunok pusztítása után Nagy Lajos édesanyja újíttat fel a kápolnát és a ferences rendnek adományozta. Később az északi mellékhajó keleti szakasza fölé tornyot emeltek. A 16. századi török pusztítás következtében a környék lakosait, épületeit a török elpusztította. A vidék elnéptelenedett, aminek köszönhetően a romok háborítatlanok maradtak. 1770-ben az időjárástól való megóvás érdekében nádtetővel fedték be a megmaradt téglarészeket. Ezzel is elősegítve mai állapotának megőrzését. Az 1970-es évek ásatásai során templomtól északra a kolostori épületek föld alatti maradványaira bukkantak. Napjainkban a környékbeli lakosok tartják rendben a templomot és környékét.
A templomból mára a nyugati fal, a szentélyrész a hozzá csatlakozó északi főhajófal két árkádnyi szakaszával és a toronnyal maradt fent eredeti állapotában. A romokon a Csák nemzetség, a franciaországi Bourges székesegyház, az esztergomi királyi palota és székesegyház, a Pannonhalmi Bencés Főapátság stílusjegyei is fellelhetőek. A romkultusz és régészeti tudományoknak köszönhetően menekültek meg e romok a teljes pusztulástól. Fennmaradása állagmegóvó helyreállítási munkák eredménye
A templom a délvidéki magyarság jelképe és szent gyülekezőhelye. Látogatottsága egyre növekszik, nemzeti zarándokhellyé vált az elmúlt évek alatt. Több kulturális folyóirat, civil szervezet és díjak viselik nevét. E kegyhelyen gyűlnek össze a szórványtelepülések lakosai.
Mint miden évben idén augusztusban is megünnepelték a pusztatemplom emlékévét. A 18. alkalommal megrendezett ünnepségen, ha ideiglenesen is, de felcsendültek a harangok. Az ide érkezőket szentmisével, alkalmi műsorral várták a szervezők.
A pusztatemplom szimbolizálja a magyar összetartozást, megléte összefonódott a magyarsággal. Hiszen e templom fennállása óta sokat megélt már, ennek ellenére még is fennáll. Az évtizedek, évszázadok megpróbáltatásai sem tudták legyőzni a templom romjait, az ottani magyarságot.
