Érdekes jelenség látható a Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Kerekegyháza térségénél mintegy 1992 hektáron. A több évszázados gazdálkodás ellenére kiterjedt homokterületek maradtak meg.
A buckákat a szél felhalmozó munkája alakította, formálta ilyenné. A homokterületek az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványai. Miután a Duna vize elhagyta a területet a szél elkezdte összehordani a homoküledékeket, így kialakítva a buckákat. Részben kötött futóhomok felületek és szabadon mozgó futóhomok felszínek jellemzik. A szél által kifújt mélyedésekben korábban szikes tavak, mocsarak sokasága bújt meg. A buckák iránya Ény-Dk-i. A növényzete tipikus száraz homokpusztai gyep borókás-nyaras erdőtársulásokkal. Az egykori hagyományos tanyavilág és pusztai állattartás jól megfigyelhető.(Rendek Ökogazdaság és tanyamúzeum, Somodi tanya). Az állandósult vízhiány miatt kiszáradt szikes tavak nyomai láthatóak.
A turista útvonalon a piros jelzést követve a Homokhátság összes védett területén végi lehet haladni. Báránypirosító tanösvény 2 km hosszú, egész évben gyalogosan bejárható, több állomással tarkítva. Mohák, zuzmók mellett homoki csenkesz, naprózsa, homoki pimpó, homoki árvalányhaj, báránypirosító figyelhető meg a homokos talajon. Mára a fás szárú növények is megjelentek. Rovarok sokasága, főként hangya, poloska, sáska, pókok. A sisakos sáska, pusztai hangyaleső nyílt tölcsérei mindenhol megtalálható a nyílt homoki részeken, zöld fürge és homoki gyík, mezei pacsirta, szalakóta, gyurgyalag példányai bújnak meg az aljnövényzetben, bokrokban. A legeltetés visszaszorításával és megszűntével lassan megszűnt a homok mozgása is. Ma már csak két mozgó homokbucka található.
A Garmada tanösvény 8 km hosszú. 4 állomása során megfigyelhető a tájegység növény- és állatvilága mellett a nemzeti parki területen ma még fellelhető természeti értékek. Továbbá a gyalogút rávilágít arra, hogy az ember megjelenése, beavatkozás milyen szereppel bírt a terület körfolyamataira, az ember tájformáló szerepére. Megtudhatjuk, hogy az utóbbi pár száz évben hogyan hasznosították a területet, és ezek a tájhasználatok mi módon változtatták meg a térség ökológiai adottságait.
