Több tízezer látogatója volt a Bugac-pusztai Kurultájnak, azaz az ősi magyar törzsi gyűlésnek. 12 országból 27 nemzet mutatta be a kultúráját, a hagyományait lovasbemutatókon, sportjátékokon
és a különböző táncokon keresztül. Három napon át szólt a sámándob, az ősi népzene, folytak a lovasbemutatók és a valamikori nomád életet bemutató csata és vadászjelenetek. Rengetegen voltak kíváncsiak Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényére, melynek fő célja az ősi magyar hagyományok bemutatása és továbbéltetése volt, valamint a rokonnak tartott népekkel való szélesebb körü kapcsolattartás. Összecsapásokban, lovassportokban, íjászatban mérték össze tudásukat és erejüket a különböző nemzetek. Sokan a mindennapi életüket még ma is így élik.
Az ősi kűzdősportok közül a vívás volt a legjellegzetesebb. A hagyomáynápoló csoportok a régi mozdulatokat örökítik meg és mutatják be a közönségnek. De nem csak a harci keklékek szolgáltak zsákmányejtésnek valamikor, hanem a ragadozó madarak is hű társai voltak az embernek. Sasokkal, sólymokkal, vagy héjákkal indultak a férfiak vadászni. Ma a sólymászat már csak látványosság. A Kurultájon ezt is élvezhette a közönség.
Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényére főleg ázsiai területekről érkezetek vendégek, kiállítók, akik rokonnak tartják a magyar népet. Kazahsztáni csokit és más ételeket, különleges ruhákat, használati tárgyakat, lakás-díszítő elemeket hoztak magukkal. A résztvevők és a látogatók jurtákban, természeses anyagból készült óriássátrakban aludtak. A vlág legnagyobb jurtáját is felállították, Attila sátrának nevezték. A több, mint 20 méter átmérőjű jurtában a hun korszak elevenedett meg régészeti lelet-rekonstrukciók, antropológiai arcrekonstrukciók és festmények segítségével. A világ legnagyobb szétszedhető, természetes alapanyagokból készülő jurtájában a régészeti kiállítás mellett megcsodálhattuk “A hunok bejövetele” című hatalmas félkörképet. A több mint 20 méter hosszú festmény tisztelgés a Kárpát-medencében birodalmat kialakító Atilla nagyfejedelem előtt.
A Kurultájt kétévente rendezi meg a Magyar Turán Egyesület. Idén először a vajdaságiak is bemutatkozhattak a kézműves termékeikkel. Adáról szederborkészítők, Szenttamásról ördöglakat – készítő, Törökbecséről pedig egy gyöngyyfűző hölgy kínálta portékáját és muattott rá a vidék hagyomáynőrzésére.
Rengeteg program, tánc és zene, baráti kapcsolat jellemezte a Kurultájt. A sámmánok is egymásra találtak. Ők a népi hidelem szerint gyógyítással, átok-szedéssel foglalkoztak. A látogatók ennek a modern – kori változatát is megtapasztalhatták.
A Kurultájt a Magyar Turán Szövetség rendezte meg. A szervezők örömüket fejezték ki, hogy hatalmas létszámú ember-csoport tiszteleg az ősök hagyománya előtt és tiszteletben tartja eredetét. A Kurultájt legközelett 2018-ban tartják meg. Jövőre viszont Ősök napját szerveznek a Bugac-pusztán.
