A Kovilji-Péterváradi rét szépsége

admin
128
találat

Újvidéktől mintegy 20 kilométerre délkeletre, a Duna bal oldalán húzódik a kaboli/kovilji-péterváradi rét. Mintegy 5000 hektáron nyújt életteret közel 170 madárfajtának,  50 féle halnak, értékes és ritka növényeknek,

a mocsaras vidékek élővilágának. Kovilj, magyar nevén Kabol és a kaboli rét közvetlenül az E75-ös autópálya mellett fekszi.  Újvidéktől Belgrád felé haladva két-három út menti tábla  hirdeti a kovilji rétet, a kovilji  kolostort.  A nagy kiterjedésű rétet valójában a környékbeliek ismerik legjobban, szélesebb körben nemigen tartják számon a vajdaságiak. Pedig a legenda szerint itt, vagyis a Dunától alig néhány kilométerre fekvő Kabol közelében botlott meg egykoron Attila lova, sőt Kabol neve is lovat jelent. Ez utóbbi állítással a szerb szájhagyomány megegyezik, ugyanis volt időszak amikor Kobilának nevezték a helységet. Feljegyzések szerint Szent Száva 1216-ban személyesen építtette a ma is neves kovilji kolostor helyén álló templomot, sőt II. András magyar király hálából ebben segítségére is volt.  Az elsődleges templom e a török időkben megsemmisült, a XVII. században kezdett itt újraépítkezni a szerb ortodox egyház. Az 1848/49-es magyar szabadságharc idején újra a tűz martalékává vált a kolostor, nem sokkal később a Fruška goráról hozott kőből építették újra. A kolostorban élénk egyházi élet folyik ma is.
A rét viszont gzadag élővilággal rendelkezik, főleg madarakban és halakban gazdag.  Az ornitológusok örömmel töltenek itt néhány napot, de akár egy-két hetet is. A réten kimondottan csak horgászbottal szabad halat fogni. Ezek a vizek bővelkednek mindenféle halban, elsősorban pontyfélékben, de hálóval halászni tilos. Törvényszegők mindig akadnak, és na nem kedvez a szerencse, busás összeget kell fizetniük bűntetés címén.  A madarak közül hatalmas a gólyapopuláció, szürke- és fehérgémeket is lehet számlálni, de  megpillantható a rétisas, vagy a zöld küllő (Picus viridis). A 170 fajta madárnak több mint a fele vonulómadár, és zöme a fokozottan védett madarak listáján szerepel. A víz természets ívóhelye a pontynak, a kecsegének és a csukának.
A területet 1989-ben helyezték védelem alá, és a Tartomáyni Erdőgazdálkodási Közvállalt felügyeli a területet. Évközben számos turista látogat el a rezervátumba és a faluba, valamint az általános iskolások minden tavasszal egy természt-védelmi óra keretében az 1 km hosszú tanösvényt bejárva megismerkedhetnek a vidék élővilágáról. A Kabolba látogató magyar turista a helyszínen nem tudja meg azt, ha előzőleg nem tájékozódott, hogy itt született Gál László költő, aki a Kovilji altatódal című versének első soraiban köszönettel adózik édesanyjának, hogy kicsiny korában az altatónak szánt meséket magyarul mesélte neki.

{gallery}tajerinto/petervaradi{/gallery}

Kérjük, ossza meg máshol is!