A Dénesmajori Csigás-erdő

admin
67
találat

Nyálkásak, csúszósak, sokak szerint kártevők, mert a kertjeikben megrágják a növényeik leveleit. Ebben van igazság, de ezen tulajdonságaik mellett az is igaz rájuk, hogy fontosak

a talaj humusztartalmának kialakításában. Nélkülözhetetlenek az élővilágban, sőt lényeges elemek a táplálékláncban.

Számos formájukkal találkozhatunk, vannak, akik házzal bírnak, vagy meztelenek, változatos színekben, csigaházakban pompáznak.
A Fekete-Körös árterületén fekszik, egy 5,1 hektáros területű védett füzes, ahol több csigafaj is megbújik. Szám szerint 12. E magas fajtaszám miatt kapta a terület a Dénesmajori Csigás Erdő elnevezést.
A fajok közül természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű a védett bánáti szalagos csiga (Drobacia banatica). A bánáti csiga sötétbarna testű, háza nem olyan gömbölyű, mint az éti csigáé, hanem laposabb, a háza külső részén kis perem található. A faj szerepel a Vörös Könyvben, így fokozottan védett, eszmei értéke 50 000 Ft. Endemikus faj, magyarországi vonatkozásban szűk területeken fordul elő. Vásárosnaménynál, Tiszabecsnél, Geszt és Gyula környékén és a Maros árterén figyeltek fel populációjára.

A bánáti csiga mellett a Csigás Erdőben számos az Alföldre egyáltalán nem jellemző, hegy- és dombvidéki csigafajok is megtalálhatóak. Például a kristályos gyöngycsigácska, aranysárga éticsiga, vörhenyes kúposcsigácska, szalagos lantoscsiga, élénk lantoscsiga, berki párduccsiga, hasas kétéltűcsigácska, pannon csiga, ragyogó fénylőcsiga, hálós televénycsiga, soklemezes orsócsiga, fehércsíkos meztelencsiga, tejfehér kóróscsiga, rozsdavörös bokorcsiga, erdei paránycsiga, kis borostyánkőcsiga, sima gyepcsigácska, homlokfogú törpecsiga, csillogó fényescsiga, üreglakó meztelencsiga.

Miért ez a sok faj itt, e területen? Mert az árterek időszakos elöntése kedvez a puhatestűeknek. Ezek a közismerten szárazföldi csigák szeretik az erős nedvességet, és az időnként kiöntő folyó kedvező mikroklímát eredményez számukra. Minden adott, hogy itt megtalálják megélhetési feltételeiket.
A víz visszahúzódása következtében uszadék kupacok halmozódtak fel, ami jelentősen hozzájárul a terület vízháztartásához. A kupacok kialakításában a füzek sűrűsége, fák törzsének bordázottsága, ágaik elhelyezkedése, a gyökerek, az aljnövényzet is szerepet játszik. A felhalmozódott uszadék kupacokon megragadnak a víz felszínén sodródó puhatestűek. Ezen kívül a talaj pH-ja, humusztartalma, szerkezete, nedvességtartalmának kedvező tulajdonságai is segítik a csigák előfordulását.

Sajnos a korábbi években történő folyószabályzás, erdőkivágások, egyéb emberi beavatkozások eredményeképpen a terület nagysága egyre csak csökkent. A terület folyamatosan kiszáradt, csökkent a kedvező klímájú terület. Az állományok száma vészesen lecsökkent. Ezért 1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították az erdőt, így most háborítatlanul élhetnek a területen a csigák.

{gallery}tajerinto/csigas{/gallery}

Kérjük, ossza meg máshol is!