A Pest megyei Zsámbék számos történelmi érdekességgel szolgál az arra tévedő turistának. Legismertebb építménye az öregtemplomnak is nevezett zsámbéki templom és premontrei kolostor.
A dombság és lapály találkozásánál épült a 13. században, késő román és korai gótikus stílusban.
III. Béla király a francia származású Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot. Az ő leszármazottai építették Keresztelő Szent János tiszteletére a templomot. A kolostorban fehér szerzetesek éltek. Az évek során sok viszontagságot elviselt az épület. Sajnos az 1763-ban bekövetkezett földrengést már nem bírta ki épségben. Azóta áll ebben az állapotában. A rengés következtében leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. Sajnos a környékbeliek is megrongálták az épületet azzal, hogy elhordták a köveit.
Az 1870-80-as években ismerték fel újbóli jelentőségét és állagmegóvási munkákat kezdeményeztek rajta. A megóvásánál, építésénél törekedtek a hiteles, korhű ábrázolásra. Szerkezeti és állékonysági munkálatokat végeztek, sikerül részben az eredeti kőanyagokból megvalósítani a megóvást.
1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a kolostor falrészleteit. A feltárás során több falrészletre rátalált és egy egészen ép teremre, a hajdani ebédlőre, ami jelenleg kőtárként funkciónál. A rom belső tere is látogatható az utóbbi években.
Ha a településen járunk érdemes felkeresni a többi nevezetességet is. Az 1710-es években a Zichy család által újjáépített végvárat. A család a várat kastéllyá alakította át. A későbbiekben a zsámbéki egyházközség a Keresztes nővérek rendjének adományozta. Ekkor felújították és kibővítették a kastélyt, elemi iskolát, majd tanítóképző intézetet alapítottak benne. Ma is iskolaként működik, így nem látogatható.
Igazi látványosságnak számít a Lámpamúzeum. Borus Ferenc gyűjtőmunkája révén mára egy 1100 darabból álló kiállítás várja a látogatókat. Kínai és meisseni porcelánlámpák mellett egyszerű vasúti fényforrások, mécsesek is színesítik a darabszámot. 1995-ben a múzeum bekerült a Guiness Rekordok könyvébe, de az amerikai Nemzetközi Lámpaklub és az Ausztrál Múzeumok Társaság tagjai között is jelen van.
A zsámbéki tájháznak az 1740-ben épült lakóház ad otthont. A múzeumban sváb helytörténeti gyűjtemény tekinthető meg. Festett sváb bútorok, ruhák, használati tárgyak, a sváb kultúra, népművészet hagyatékai. A ház homlokzatán Szent Vendelt ábrázoló dombormű díszeleg.
Érdekessége a városnak a Pestis szobor, melyet a pestisben elhunyt 828 zsámbéki áldozat emlékére állítottak. Az emlékmű tetejéről hiányzik a Szűz Máriát ábrázoló szobor.
A Törökkút vize a leghidegebb teleken sem fagy be. A kétszintes csorgó kút évszázadokon át szolgáltatta a vizet a lakosok számára. Most a szomszédságában lévő Zárdakert tavát táplálja. A kert árnyékos pihenőhelyként is szolgál a megfáradt utazó számára, vagy a Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt barokk templom és a barokk stílusú Pestis kápolna, melyet szintén Zichy Miklós építetett.
A településen lévő tanösvényen 20-30 borospince, néhány présház és 3 parasztház múltjába tekinthetünk be. A Józsefvárosi pinceterület a német lakosság borászati hagyományainak emlékét őrzi.
