Budapest VII. kerületének egyik ékessége a Rózsák terén álló római katolikus templom. Nevét Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta, aki életét a betegek és a szegények gondozásának szentelte.
A neki juttatott járandóságából kórházat építetett és teljes vagyonát annak fenntartására költötte. A templom a nevét Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján kapta meg. A templom előtti téren szobrot állítottak fel a szentnek tiszteletére. A környezőt teret is ekkor nevezték el Rózsák terének, Szent Erzsébet legendája révén. A történet szerint Erzsébet kötényében rejtve élelmet próbált kijuttatni a rászorulóknak, de rajta kapták. Erzsébetnek feltett kérdésre, hogy mit visz a kötényében, nem akart hazudni. De félt, hogy talán többet nem fogják megengedni neki, hogy a szegényeket segítse. Így válasza az volt, hogy rózsákat visz. A kötény felfedése során tényleg rózsák kerültek elő a kenyérdarabok helyett.
A téren álló Szegényházból, amely a szegények, elesettek gyámhelye volt, mára Erzsébet Kórház lett az Ő tiszteletére. http://rozsaktere.uw.hu/
Az 1880-as évekre a lakosság létszámának gyarapodása eredményezte a templom megépülését a katolikus hívek számára. A legelső templom, melyet ide építettek nem bizonyult elég nagy befogadó térrel. Ezért pályázatot hirdettek egy új templom megépítésére. A neves építész, Steindl Imre 688. számú E-betűs terve nyerte el a jogot a templom megépítésére. Az épületet a kora gótikus elemek mellett német korabeli stílusjegyek teszik egyénivé. 1893-ban kezdtek neki az építkezésnek és 1901-ben fejezték be. Az első alapkövet I. Ferenc József tette le, ő mérte rá az első három kalapácsütést. A kivitelezésnél fontosnak tartották a modern technikai megoldásokat, így a vasbeton alkalmazását.
A templom 2560 fő befogadására alkalmas, 1800 négyzetméter az alapterülete, 76 méter a belmagassága, 62 méter hosszú és 21,6 méter széles. A kápolna két toronnyal rendelkezik, melyekben összehangoltan működő órák járnak. A templom tetőzetét az akkor korban közkedvelt palával fedték le, amiből mára kevés fővárosi épületen figyelhető meg. Az akkor még Steindl-masszaként ismert anyagot a pécsi Zsolnay gyárban gyártottak.
A templom főbejáratának és mellékbejáratának szobrait, és az oromzat csúcsán álló Szent Erzsébet szobrot Kiss György szobrász művész véste ki. A homlokzaton kerámiakeretbe foglalt rózsaablak is látható. Továbbá Szent László, Szűz Mária és Szent István szoboralakjai Köllő Miklós keze munkájaként. Belső terére a puritánság jellemző. Festett ablaküvegei a II. világháborúban elpusztultak.
Eredetileg négy harangja volt a templomnak, ebből kettőt elvittek és hadi célokra használtak fel. A harangokat az Ecclesia Harangművek öntötte, a hely negyedévszázados évfordulójára.
Az évek alatt a templom állapota romlott, bombatalálat is érte. De 1995-ben Spányi Antal plébános, későbbi püspök közbenjárásának révén műemléki státuszt kapott Isten otthona, így a környező park, a külső-, belső tér is megújulhatott. A templom bárki számára vigaszt nyújt.
