Tisza-forrás

admin
378
találat

Ha a Tiszára gondolunk, rögvest eszünkbe jut Jókai Mór szálló igévé vált kijelentése: a legmagyarabb folyó! És valóban, talán egy folyó sem áll annyi magyar ember szívéhez közel, mint a Tisza.

Egykoron forrásától torkolatáig kizárólag a Magyar Királyság területén folyt keresztül. A partjain élő embereknek vizet, halat, felüdülést és megélhetést biztosítva. És bár ma forrásvidéke Ukrajnához tartozik, a Tisza iránti szeretett továbbra is töretlen, mert ez az a folyó, amely évszázadok óta összeköt bennünket…

 A folyó nevének első jelenleg ismert írásos formáját az I. században alkotó Plinius római polihisztor tollából ismerjük, aki „Pathissus” néven említi. A későbbi korok forrásai „Tigasz, Tissia, Tisszosz” néven utalnak a folyóra. A szó jelentése feltételezések szerint a folyó iszapos, sáros tulajdonságra utal.

A két ágból eredő folyó forrásait a Máramarosi-havasokban találjuk meg. A Fehér-Tisza forrása a festői szépségű Asztag-hegy vadonjának nyugati oldalában, 1400 méteres magasságban ered. A Fehér-Tisza 40 km-es út után találkozik Rahó észak-keleti részénél a Fekete-Tiszával. Nevét a gyakran nagy mennyiségű sáros hordalékról kaphatta, mely világos árnyalatot kölcsönöz a Fehér-Tiszának. A Fekete-Tisza a Szvidovec rengetegében, 1245 méter magasságban, az Akol-havas nyergének oldalában fakad, kristályosan ragyogó, tiszta forrásvíz képében. Ezt tartják a Tisza legtávolabbi forrásának, így innen számítják a folyó hosszát, mely a gróf Széchenyi István féle Tisza szabályozási reform előtt 1419 km-t tett ki. A szabályozás eredményekét a Tisza jelenleg 962 km. A Fekete-Tisza 53 km-t tesz meg mielőtt Rahónál egyesül a Fehér Tiszával. Innen vizük összekeveredése után Szőke Tiszaként folyatja útját a folyó. 1889 óta a Fekete-Tisza forrása egy kőfallal megerősített vízcsurgót kapott. Kárpátalján nyomot hagyó viszontagságos évtizedek a forrást sem kímélték. Lepusztultságából a szegedi Geo-Environ Környezetvédelmi Egyesület újította fel 2009-ben. A forráshoz Kőrösmezőtől gyalog vagy GAZ66-os járművekkel van lehetőség feljutni a Nepomuki Szent János kápolnától indulva (23 km). Utunk során okvetlen iktassunk be egy kis pihenőt és tekintsük meg az Apsinec patak völgyét. A XIX. század során a faúsztatás egyik legjelentősebb víztározója volt itt. Az egykori gát vonalát több helyen is meg tudjuk tekinteni. Romos állapotban bár, de szebb korokról mesél az egykori gátőr ház, mely turistaszállásként is működött. Nemrég került elő a Milleniumi facsoport emlék köve, melyet a pihenőhelyek pavilonjai között találunk. A Fekete-Tisza forrásához az utolsó szakaszt egy 20-30 perces hegymászással tudjuk megtenni. Az erdei út szinte végig emelkedik. Kövessük az erdei ösvényt és ne térjünk le a citromsárga színű turista jelzéstől. A forrásnál megpihenve bátran olthatjuk szomjunkat a Tisza vízéből, nem mindennapi élményben lesz részünk. A kőfaltól jobbra, felkapaszkodva az ösvényen, az erdő szélén egy sziklát találunk, ami az 1879-es nagy szegedi árvíz utáni újjáépítés vezetője, Tisza Lajos miniszter tiszteletére került elhelyezésre. Az Aklos-hágó gerince pazar kilátással fogad bennünket 1265 méterrel a tengerszint felett. Délfelől a Tatárka csúcsa (1707 m), nyugat felé a Torbát völgy pazar erdősége, észak felől pedig a Godros (1758 m) és a Barátka csúcsok (1788 m) köszöntenek bennünket. 

Varju Zoltán

Kérjük, ossza meg máshol is!