A mezőgazadság szempontjából is nagyon fontos szerepe van az egerészőölyvnek, hiszen, mint azt neve is mondja, fő zsákmányát a rágcsálók, a mezei pockok jelentik.
A természetes élőhelyük a fák, ahonnan lesből csaphatnak le a kiszemelt példányokra. Ám a mezőgazdasági földterületek melletti kiserdők és fás részek felszámolásával ennek a madárnak a populációja a Vajadságban is megcsappant, a rágcsálók által okozott károk pedig tetéznek. A nyári öko– és madarásztáborokban nem csak a hálóállítással, a gyűrűzéssel és a madarak megkülönböztetésének fortélyaival ismerkedhetnek a táborlakók, hanem a hasznos madarak élőhelyének megóvásával, esetleges felújításával. A Dél-vidéken Temeriben, és környékén több, mint 100 fajta énekes és ragadozó madár él, valamint vonul át, de a fák irtásával, a mezőgazadsági területek minél jobb kihasználásával egy kevesebb természetes élőhely található. Az úgynevezett T-fák egyszerű megoldást jelenthetnének, főleg az egerészőölyvek számára – emeli ki Varga Balázs, a temerini Falco Természetkedvelők Egyesületének elnöke
-Valójában fát helyettesítenek, mivel a környékünkön nagyon kevés a fás terület. A határban sem az utak mentén, sem a mezsgyéken nem találunk fákat, ezért a madarak nem tudják a területet honnan megfigyelni. Az egerészőölyv jelentős rágcsáló gyérítő madár, ezért kellene jobban támogatni a fennmaradását. Fonots felhívni a mezőgazdasággal foglalkozók figyelmét, hogy mérghezett csalikat ne alkalmazzanak a földterületeken, mert ha a madár megeszi a méregtől elpusztult rágcsálót, ő maga is elpusztul. Hosszú távú intézkedések szükségesek a amdárpopuláció megóvására.
Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozómadarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul. A múlt században az intenzív ragadozóüldözés és a fészkelésre alkalmas fák hiánya miatt az Alföld nagy részéről eltűnt a faj és szinte kizárólag csak a hegy- és dombvidéki erdős területeken költött. Magyarországon a ragadozómadár-pusztítás tiltásának hatására és a II. világháborút követő fásítások eredményeképpen az elmúlt 20-30 év során az egerészölyv visszafoglalta korábbi élőhelyeit és ma már az alföldi fasorokban és facsoportokban is jelentős számban fészkel. A temerini természetkedvelők is igyekeznek több élőhelyet teremteni a számukra.
-Az volna az igazi megoldás, ha az élőhelyüket tudnánk bővíteni. Kényszermegoldás viszont az úgynevezett T-fák kihelyezése, mert ezekről a madár megtudná figyelni a területet. A szaporodásukhoz is az segít legjobban, ha minél több táplálékot találnak. A mezőgazdaságban okozott rágcsálókárok és az ezzel járó anyagi kiadások jelentősen csökkenénnek, ha az egerészőölyv populációja nagyobb lenne. Ezek a madarak nem csak a rágcsálókat, hanem a rovarokat, a kisebb hüllőket, sőt még az apróvadat is fogyasztják, tehát minden szempontból jelentős a gazdálkodás szemszögéből. Szerbiéban ugyan nem sorolták be a fokozottan védett madarak közé, de ha tovább folytatódik a korlátlan mérgezés, előbb-utóbb védetté nyilvánítják majd. Addig pedig a rágcsálók túlzott elszaporodása okoz hatalmas kárt.
