Az odorvári Hajnóczy-barlang

admin
516
találat

A Hór-völgy fölé magasodó sziklás gerinc egyik végén állt egykoron Odor vára. A vár keletkezéséről, pusztulásáról a feljegyzések keveset említenek. A vár oldalában viszont található egy nyílás,

amely káprázatos helyre vezet minket. A nyíláson keresztül juthatunk be a Hajnóczy-barlangba.

A 460 méter magasan elhelyezkedő barlangrendszert 1971 – 78 között tárták fel a tiszaföldvári Hajnóczy József gimnázium tanulói, amelyben a véletlen is közre játszott. Ugyanis az iskola barlangkutató csoportja vezető nélkül maradt, így a diákok nem dolgozhattak az eredetileg kijelölt helyen. Ekkor úgy döntöttek, hogy a korábbi terepbejárás során feljegyzett”rókalyuk” bontásának kezdenek neki. Néhány nap alatt több termet is felfedtek. A bejáratot sötétszürke, szaruköves és szarukőmentes ladini mészkő kőzet borítja. A szűk bejárat után, keskeny, meredek lépcsőn lehet lejutni a Niagarának nevezett részhez. Innen két irányba mehetünk tovább, a Háztető és a Táncterem felé. Ha a Táncterem irányába indulunk tovább a Csodák termébe érünk. Itt, ebben a tölcsérszerű üregben a változatos cseppkövek ámulatba ejtik a nézelődőt. Sokukat el is nevezték: pl. denevérkar, lófogak, Barlang-szíve, Angyalka. Majd sorra követték egymást az újonnan felfedezett termek, összességében 21. Minden terem más és más látványossággal szolgál. Mostanra több mint 3 km összhosszúságban és 135 m mélységben sikerült feltárni az üregrendszert.

Geológiai szempontokat figyelembe véve réteglapmenti oldódással és korróziós folyamatokkal kialakult keskeny, szűk, tekervényes járatok és az eróziós folyamatokkal létrejött, nagy formák és legnagyobb méretű termek típusai különíthető el. A termek között az átjárhatóságot omladékok, törmelékek nehezítik. Az alsó szinten időszakos patak található. Változó méret-, szín- és formagazdag cseppkövek, cseppkőlefolyások, barlangi gyöngyök, heliktitek kápráztatják el a szemeket. Az Orgona-teremben zeneszó csendül fel, ha megkocogtatjuk a képződményeket. A Galéria-terem leggazdagabb a cseppkövekben, mintha egy kiállító teremben lennék. A függőleges képződmények a 310 cm hosszúságot is elérik itt-ott. Az Óriás-teremben a mennyezetről több helyen a felszíni fák gyökerei lógnak alá.

A geológiai képződmények mellett a barlangon levegő, kőzet, hordalék, csepegővíz vizsgálatokat is végeztek, illetve morfogenetikai feltérképezésnek is alávetették. Az üledékekből őslénytani vizsgálatokkal sikerült kimutatni a középső-pleisztocén kori Mimomys savini pocokfajt, és Ursus deningeri medvefajt.

A barlang és területe 1982 óta fokozattan védett természeti érték. Lezárt terület, csakis engedéllyel látogatható!

Kérjük, ossza meg máshol is!