Vízkereszt és szenteltvíz

admin , , ,
266
találat
Vízkereszt

Vízkereszt (epiphánia), Úrjelenés napján Krisztusnak a Jordánban való megkeresztelkedésére emlékszünk. 

Az ünnep liturgiájának központi eleme a vízszentelés.. A szentelést követő 1-2 napon belül a pap a kántor, a harangozó és/vagy ministránsok kíséretében indul el megszentelni a lakóházakat. Sokan a pap érkezésére kiteszik a szentképeket, búzával megtöltött pohárba gyertyát állítanak, hogy ezeket is érintse a megszentelt víz. 

A víz templomi megáldását követően veszi kezdetét annak népi magánájtatosságokban való felhasználása. A hívek „szentelik”, szentelt vízzel meghintik azokat a helyiségeket, amelyeket a pap házszenteléskor nem keres fel. Ezzel tulajdonképpen az egyházi gyakorlathoz hasonló szimbolikájú dolgot tesznek: otthonukat a Jordán vizével áldják meg. A papot sok helyen elhívják megszentelni az épülő házat, és a már kész otthont is, ha valamilyen szokatlan, rendellenes dolog történik a család életében, pl. a felnőttek nem tudnak aludni, a gyermek gyakran felsír éjszaka vagy épp különös hangokat hallanak. 

A szentelt víznek elsősorban védelmi erőt tulajdonítanak. Mezőhomokon például a család minden tagja ivott egy keveset a frissen szentelt vízből, majd a családfő „megszentelte” vele portáját a bejárati kaputól egészen a kertkapuig. 

Fancsikán az állatállományt azzal a céllal hintette meg szentelt vízzel a gazda, hogy elkerülje őket a betegség, a gyerekeket pedig azért, hogy a betegség és a rosszaság is távol maradjon tőlük. Técsőn minden újonnan vásárolt jószágot, főleg a szarvasmarhát hintették meg. 

Tiszacsoma görögkatolikusai otthonról vittek vizet szentelésre valamely nagyobb edényben, kannában vagy kancsóban, hogy elegendő mennyiséggel rendelkezzenek ebből a fontos óvó, betegségelűző és -megelőző „szerből”. Itt a vizes edénybe általában egy fenyőágat is tettek. A szentelést követően ez a zöld ág a szenteltvízhintővel azonos funkciójú eszközzé vált: a családfő ezzel a szentelt vízbe mártott ággal hintette meg a ház mindegyik sarkát, illetve a gazdasági épületeket és a jószágot is, hogy a gazdaságot, a jószágot ne érje semmi baj, betegség. Az épületek meghintésén kívül a család minden tagja ivott is a vízből, melyről úgy tartották, hogy ördögelűző hatása van, s aki iszik belőle, az jó ember lesz, mivel távol tartja magát tőle az ördög. 

Csepében szintén védelmi céllal ittak a vízből, s hasonlóakban reménykedve hintették meg kereszt alakban szentelt vízzel a szoba mindegyik sarkát. 

Nevetlenfaluban a családfő a gonosz lelkek uralkodásának elkerülése érdekében hintette be szentelt vízzel kereszt alakban a ház mindegyik helyiségét és a gazdasági épületeket is. Ezután maradt is a vízből, amit azért tartottak otthonukban, mert védelmet nyújtott a rossz időjárás veszélyei ellen. 

Tiszaújhelyen is meghintették vele a házat és az ólat, de az újhelyiek a kútba is cseppentettek a szentelt vízből. Ugyanígy jártak el betegségmegelőzés céljából Nevetlenfalu, Batár, Újakli, Egres és Komját településeken is, ahol az állatok vizébe is öntöttek a szenteltből. Az ágyban fekvő beteg párnája alatt lezárt üvegben tartottak belőle, hogy a beteg bármikor elérhesse. Forgolányban a tehenet is megszentelték, hogy ne tudják megrontani (ha a tehénre rontást tesznek, nem ad tejet vagy vad lesz, fejés közben rúg), ill. meghintették a házat is, hogy ne érje tűzeset.

Kérjük, ossza meg máshol is!