A horvátországi borászfalu, ahol még Mátyás király is megfordult

admin
174
találat

Van a horvátországi Baranyában egy magyar falu Vörösmart, mely híres a minőségi borokról, ahova elvonulhatnak az emberek a szürke hétköznapok elől,

és ahol még maga Mátyás király is megfordult.

Vörösmart, horvát nevén Zmajevac az egyik legjelentősebb horvátországi magyar falu, melyet az 1920-as Trianoni Békeszerződés csatolt el Magyarországtól. A Falu több mint 1000 éves történelme visszanyúlik egészen az őskorig, a fennmaradt római iratok Ad Novas néven említik. 

Vörösmart földrajzi fekvésének köszönhetően mindig is vonzó desztináció volt az emberek számára, ezért nemzetiségi összetétele sokat változott az elmúlt évek során, azonban nagyrészt még mindig magyarok lakják. A falu a Duna mellé épült, egy része síkság, de nagyobb része lösz talajú dombság.

Nevének eredete is a Mátyás király köré kialakult mondakör részét képezi. A legendának több változata is ismert a Drávaszögben, én most a legelterjedtebb változatot szeretném kiemelni. A legenda szerint élt egyszer egy nemesasszony Vörös Márta, aki messze földön hírhedt volt a jobbágyaival szemben elkövetett kegyetlenségekről. Vagyonát pedig a Dunán átkelő parasztok megadóztatásával gyarapította. A király tudta nélkül kirótt adó és a nemesasszony kegyetlenkedése Mátyás király tudomására jutott. Mátyás király beöltözött parasztnak, és megkísérelte a Dunán való átkelést. Az őrök azonban csak egy aranyérme fejében engedték volna át az álruhába öltözött királyt. Mátyás király megtagadta a fizetést, ezért a nemesasszony szőlőjében volt köteles ledolgozni az átkelés bérét. A napszámosként töltött idő alatt pedig saját szemével nézte végig hogyan bánik a nemesasszony jobbágyaival. Miután a király visszatért Budára, azonnal üzent Vörös Mártának! Az üzenetben ez állt: „Te verejtéket és aranypénzt kértél tőlem, én egy csekélységet kérek tőled cserébe. Küldj nekem egy darabot a combodból adó képen!”. Miután Vörös Márta elolvasta a levelet befogatta leggyorsabb lovait, és az éppen tomboló vihar ellenére menekülni kezdett. A szomszédos Kiskőszeg nevű településnél pedig szekere beleesett a Dunába! 

Vörösmart adottságainak köszönhetően aranykorát a 19. században élte. Lakossága ekkor meghaladta a 2000 főt, és megkapta a városi címet. Mindig is fontos szerepe volt gazdaságilag a régióban, az alföldi rész humuszos talaja a gabonatermelésnek, még a dombsági rész lösz talaja a szőlő- és gyümölcstermelésnek kedvez. Mivel a falu a Dunával határos, ezért a halászat is sokáig jelen volt a helyiek életében. Vörösmartot mégis a borászatról ismerik leginkább.

Már az első világháborút megelőzően is meghatározó volt a borászat és szőlőtermelés szempontjából. Míg a Magyar Királyság része volt addig szőlőhegyei a Villányi Borvidékhez tartoztak. A háborút követően viszont elveszítette városi címét, és hanyatlásnak indult a település.

Ma Vörösmartot Horvátország szerte az egyik legcsábítóbb borturisztikai desztinációk között tartják számon. A sok kis családi borászat által létrejött pincesorait országszerte ismerik. Erre az ismeretségre pedig a helyi szervezetek és vállalkozók által minden évben megszervezett, „Bormaraton“ fesztivállal tettek szert. A fesztivált szeptember végén tartják meg, és teljesen a bor tematikája köré összpontosul. Több országból, több ezer ember vesz részt a kétnapos eseményen. A Bormaraton a magyar hagyományok köré épül, célja egyrészt a helyi termelők és termékeik népszerűsítése, másrészt pedig a magyar hagyományok ápolása. Ilyenkor minden pincészet ajtaja nyitva áll az érdeklődők előtt, a két pincesorban pedig folyamatosan néptáncbemutatók, kulturális- és könnyűzenei programok várják az érdeklődőket. A résztvevők pedig benevezhetnek az eseménynek nevet adó megmérettetésre, ahol fejenként több mint 20 pincészetnél legalább 1 fajta bort kell kóstolniuk, és amennyiben meg tudják határozni milyen bort kóstoltak pontot kapnak. Akiket pedig nem részegít meg túlságosan az imént említett „Maraton“, azok elmerülhetnek a drávaszögi gasztronómiai specialitások széleskörű kínálatában!

Támogatóink:
Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Kérjük, ossza meg máshol is!