Csanád-Arad-Békés vármegyék találkozási pontja

admin
277
találat

A hely több irányból is megközelíthető, az útról irányjelző táblák mutatják merre is haladjon tovább a turista. Kerékpárral és jó időben autóval is könnyen megközelíthető az emlékhely.

Az évek alatt sokan felkeresték a területet. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a hely történelmi jelentősége felbecsülhetetlen.

A dél-békési 2500 fős csanádapácai kis község külterületén egy piciny halom, úgynevezett kunhalom áll. A régi időkben a kunhalmok több ezrével képviseltették magukat az Alföldön. Az idő múlásával viszont a halmok száma megfogyatkozott, sok esetben elhordták hidak, gátak építéséhez vagy egyszerűen felszántották azokat. A kunhalmokat emberi kezek építették, a honfoglalás előtti időkben keletkeztek és kiemelt fontossággal bírtak a lakosok körében. Volt hogy sírhelyként, vagy lakóhelyként, esetenként őrhelyként, határhalomként funkcionáltak.

2010. augusztusa kiemelt jelentőséggel bírt a csanádapácai lakosok életében. Ugyanis ekkor avatták fel a Csanád-Arad-Békés hármashatáron lévő emlékoszlopot. Emlékszem arra a nyári napra. Nagyon sokan összegyűlte az eseményen, színvonalas műsort követően leplezték le az oszlopot és avatták fel. Akkoriban a helyi önkormányzatnál dolgoztam és az a megtiszteltetés ért, hogy jelen lehettem az oszlop felállításánál. Most is magam előtt látom, amint a manituval felemelik a 6,5 méteres akácoszlopot és a férfiak próbálják beállítani végső helyére. Nem volt könnyű feladat, mindenki megkönnyebbült a nap végére, hogy sikeresen végrehajtották a hatalmas kifaragott törzs felállítását.

Az oszlop gyönyörű faragásokkal díszített. Különböző felíratok, szimbólumok, köztük a falu címere és a törzs hátulján egy pici részen a felállításban közreműködők nevei is belevésődtek a hatalmas fatörzsbe. A faragásokat több napon keresztül faragta ki Szelekovszky László nyugalmazott természetvédelmi főtanácsos a községháza udvarán. Már kora reggelenként lehetett hallani, hogy ütötte a vésőt kalapácsával.

A halom fontossága abban rejtőzik, hogy itt találták meg Trianon előtti, a történelmi Arad, Békés és Csanád vármegyék találkozási pontját, a „hármashatárt” jelölő határkövet, amelyet valószínűleg még az 1800-as évek elején helyeztek el, eredeti helyén. A határkő felkutatását a helyi helytörténeti kutató, Domján Józsi bácsi szorgalmazta, akinek emlékeiben élt, hogy a kőnek valahol ott kell lennie. A követ Pacsika Sándor helyi gazdálkodó találta meg Józsi bácsi leírásai alapján. Az akkor még nehezen megközelíthető, bokrokkal benőtt területen a kő nagyjából 30 cm-re látszott ki a földből.

A kő megtalálását követően a falu vezetői úgy határoztak, hogy a követ és közvetlen környezetét védelem alá helyezik, ezzel is tisztelegve elődeink előtt. A kőhöz vezető utakat járhatóvá, a környezetét rendezetté tették. Információs táblát és padokat helyeztek el. Így az erre járók hiteles információt kaphatnak a hely fontosságáról és megpihenhetnek túrájuk során.

A terület természetvédelmileg is igen jelentős, mert a kő környezetében lévő növénytakaró között egy nagyon ritkán előforduló, fokozottan védett ősi növényfajt, a Taréjos búzafűt (Agropyron pectinatum cristatum) is beazonosították.

Köszönet a hiteles információkért Zsikai R. Péter helyi, történeti kutatónak.

Kérjük, ossza meg máshol is!