Első ránézésre, mintha egy nagy, hatalmas kőtömbből lett volna kifaragva. Viszont ha közelebbről megszemléljük a falakat, akkor vehető észre csak az egymás mellé és egymásra épített elemek határvonalai.
Látszik, hogy a kivitelezés magas szakértelemmel, mérnöki pontossággal valósult meg. Az újmassai őskohó Magyarország első ipari műemléke. A kohó további érdekessége, hogy európai viszonylatban is ritkaságnak számít, mindösszesen három található a kontinensen.
Fazola Henrik fia, Frigyes, aki szintén kiváló kohómérnök volt 1813-ban Újmassán építette meg az „őskohót”. Az itt lévő kohóüzemek munkájához, a hámorok működtetéséhez korábban egy víztározót is építetett, mai nevén a Hámori-tavat. Az itteni kohókban nyersvasat állítottak elő, melyet további megmunkálásra a közeli Hámorba szállítottak. A terület adottságai kedveztek a kohászatnak. A Garadna patak vize, az abból előállított energia, a környező erdők fái fűtésre, a talaj mészköve pedig salakképző anyagként mind-mind a kohászat iparágát segítették.
A faszénnel fűtött őskohót az 1830-as évek elején átépítették. A négy sarokpilléren álló, zömök, kétlépcsős csonka gúla formájú, terméskövekből épült kohó alapterülete 9,5 m x 8,5 m. Magassága 11,4 méter, térfogata 22 m3, az átlagos napi termelése 1300 kg volg. A fújtatókat 7 méteres átmérőjű vízkerék működtette, melyet a Garadna patak vize hajtott meg. A kohó 1866-ig üzemelt, majd a termelést áthelyezték a Diósgyőr és Miskolc között fekvő területre.
A kohó mellett található Massa Múzeum őrzi a diósgyőri-hámori vasmű történetét, legfontosabb eseményeinek dokumentumait, az ott használt és készített korabeli szerszámokat, termékeket. Olvashatunk a Fazola család történetéről, láthatjuk az őskohó dokumentumait, írásait, pecsétjeit. Korabeli öntöttvas dísz- és használati tárgyak kiállítása és a kovácsolás története, szerszámai is megfigyelhetőek az egyes termekben.
1979-ben korabeli leírások alapján felépítettek egy korhű vasverőt, kovácsüzemet. Ebbe az eredetileg vízkerékkel hajtott farkaskalapács és egyéb kiegészítő berendezések tekinthetőek meg. A skanzenben kohászat és bányászati gépek, eszközök állnak a kíváncsi szemek rendelkezésére.
A minden évben tartandó Fazola-napok keretén belül a szervezők a látogatók örömére jelképes csapolást hajtanak végre az őskohón. A farkaskalapácsokat most nem a patak vizével, hanem elektromos motor segítségével indítják be.
