A székelyderzsi unitárius vártemplom

admin
290
találat

Erdélyi magyar műemlék, az UNESCO Világörökség kincsének része. Van bizony Kárpát Hazának egy zarándokhelye, élő és működő szent helye, a Székelyderzsi Unitárius Vártemplom,

amely 2006 óta az UNESCO Világörökség kincsének a része. Valóban egy monumentális építészeti látványosság, de különlegességeihez tartozik a világon egyedülálló élő örökség, a rovásírásos emlék és a XV. századból származó falképek, köztük Szent László királyunk legenda-ábrázolása.

A várfal belső oldalán valamikor körfolyosó (gyilokjáró) futott körbe, amelyeken közlekedve védeni lehetett az erődöt a támadókkal szemben. Miután a vártemplom elveszítette a védelmi jellegét, ezeket lebontották és félnyeregtetős színeket építettek, ahová a falu lakói elhelyezhették tárolnivalóikat (kelengyésláda, szerszámok, gabona, stb.). A bástyákat szalonna és füstölt hús tárolására tették alkalmassá. Ez a több mint kétszáz éves hagyomány ma is él, mely a köréje épülő szokásrenddel a világon egyedülálló látványosság. A várfal délnyugati sarkában van egy védelmi kút, évszázadok óta csak ennek a kútnak a vizével szabad keresztelni.

A templom szentély részét az 1200-as években, a templomrészt az 1400-as években, a várfalat és a bástyákat az 1500-as években építették. A templom tetején látható védelmi emelet a lőrésekkel és a szuroköntőkkel 1605-as évek után építették. A templomban található fapadokat 1790-ben állították fel, a festett úrasztala később készült.  A 38 méter magas toronyban egy nagyharang és egy kisharang lakik az 1600-as évekből. 1800-ban épült az orgonakarzat és az első orgona.

1929-ben került elő egy rovásírást tartalmazó tégla, mely 1274-1431 közötti időszakban készülhetett, téglába égetett technikák közül Közép-Európa legrégibb rovásírás emléke.

A templom déli falrészét három falkép (Pál apostol megtérése, Szent Mihály arkangyal, három püspök), az északi falrészt is három falkép (Megkínzott nők, Remete Szent Antal és a Szent László legenda) borítja.

Kérjük, ossza meg máshol is!