A Tótkomlóshoz tartozó Nagykopács határában, a puszta közepén fákkal körülvett templomra lehetünk figyelmesek. A templom az Árpád korban, a XII. században épült, román stílusban.
Később, bővítések során gótikus elemekkel egészítették ki, mint pl. a nyugati karzat és a bélletes kapu részei. A kápolnát a XIV-XV. századig használták, majd pusztulásnak indult. A templom műemlék védelem alatt áll, védőszentje Szent Gellért.
1932-ben úgy döntöttek, hogy a templomromnál és környékénél régészeti feltárásokba kezdenek. A feltárás során megállapították, hogy a templom nagy része megsemmisült. A falak alja több helyen ki volt vésve, lefaragva. Repedések sokasága miatt életveszélyessé vált a rom. Az évek során csak a bejárati fal maradt fent a két sarokpillérrel és a két oldalon csatlakozó egy-egy 190 cm hosszú két oldalfallal. Az ásatások során cserép, tégladarabok, csontok is előkerültek. A kutatás során kriptát, melléképítményt, torony-alapot kerestek, de helyette a kápolna körül középkori temetőre bukkantak.
A feltárást követően rekonstruálták a régi falakat. 1936 júliusában Glattfelder Gyula csanádi püspök felszentelte a felújított kápolnát. Az későbbi években többször történt még renoválás az épületen. 1998-ban tetőszerkezete leégett, de teljes egészében újjáépítették.
A templom egy évben két alkalommal nyitja meg kapuit egy-egy szentmise erejéig, pünkösd egyik napján és búcsúkor. De előzetes bejelentkezés alapján szívesen fogadnak és vezetnek körbe csoportokat.
A templom eredeti falain, részein mécseseket figyelhetünk meg. Ezeket a templomot felkeresők helyezik el tiszteletüket kifejezve, megemlékezve szeretteik előtt.
A kápolna körüli parkban kisebb sétára és szalonnasütésre is adódik lehetőség.
Köszönet a képekért Rédainé Zsoldi Ibolyának!
