A folyók által átszelt vajdasági rónaság természeti világa gazdag és különös növény- és állatvilágot rejt magában. Ilyen kincs a Tisza jobb partján található Holt-Tisza Natúrpark is.
Ez a 24 km hosszú holtág a Tisza folyó leghosszabb holtága. A Holt-Tisza Törökbecsénél az 1858-as, híres folyószabályozáskor alakult ki a csúrogi meanderből, a kialakult területen pedig egy lenyűgözően termékeny föld jött létre, amely a Gyöngysziget nevet kapta. Ez a sziget több szempontból sem tekinthető hétköznapinak, a létrejöttének módjától és a minőségi termőföldjétől kezdve egészen a Rohonczy család rejtélyes történetéig.
A Holt-Tisza natúrpark megőrizte a XIX. századból eredő természeti értékeit, amikor a természetes irányától elszakították. Ezt a specifikus és minőségi talajt mesterségesen hozták létre olyan talajjavítási rendszer kiépítésével, amely meg tudta fékezni a Tisza gyakran szeszélyes természetét. Ez a vízi, mocsaras és erdei élőhelyeket tartalmazó terület 67 fitoplankton és 27 zooplankton fajnak, 148 vaszkuláris növénytaxonnak, 21 növényközösségnek, egy kevéssertéjűnek, 29 halfajnak, 9 fajta kétéltűnek, 4 fajta hüllőnek és nagyszámú rovarnak biztosít otthont, ezen felül 183 madárfaj és 27 emlősfaj él itt, amelyek közül többet is veszélyeztetett fajként tartanak számon.
Az itt található növényzet és az őshonos erdők jelentős vizes élőhelyet biztosítanak a Vajdaság területén vándorló madarak fészkelésének. A halastavak szintén nagyon fontos szerepet játszanak, a ritka madárfajok táplálkozási bázisaként egy elválaszthatatlan egészet alkotnak a Tiszával együtt. Ez a terület korábban gazdag vadászterület is volt. Az itt élő állatok közül a legelterjedtebb az őz, a vaddisznó és a nyúl. Ezek a vadászterületek továbbra is Vajdaság legjobb vadászterületihez tartoznak.
2008 óta a Holt-Tisza Natúrparkhoz tartozik a Gyöngyszigeten található, 391 hektárnyi területen fekvő Rohonczy birtok és a hozzá tartozó kastély is. A Rohonczy család tulajdonában lévő földterület a legtermékenyebb és legmagasabb minőségű, alluviális – deluviális típusú földterület. A Holt-Tisza víztükre által visszatükrözött fény miatt itt voltak a leghosszabb ideig tartó napsütéses időszakok az egész térségben, ami különösen jó hatással volt a gyümölcsök, a zöldségek és a szőlő termesztésére. Ebből kifolyólag terem meg itt a krokán (crocant) muskotály szőlőfajta, amiről a Gyöngysziget világszerte ismert. A krokán gyöngyszigeti eredetére nincs bizonyíték, úgy feltételezik, hogy ezt a szőlőt Franciaországból hozták be, más források szerint pedig Algériából érkezett erre a vidékre. Amit biztosan tudunk viszont, hogy Rohonczy grófnak köszönhetjük azt, hogy manapság büszkék lehetünk arra, hogy Európában csak egyedül itt terem meg a rangos krokán muskotály, és csak egyedül itt készítenek belőle minőségi Krokán bort.
Képek forrásjegyzéke:
Támogatóink:
Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
