Papok és rabok, akiket csak egy fal választ el egymástól. És tényleg csak egy fal. Márianosztrán a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom és a Fegyház egyik fala közös.
Ez azért is lehetséges, mert korábban a fegyház épülete a templomhoz tartozó kolostor épülete volt. Az egykori kolostort és a templomot 1352-ben Nagy Lajos király emeltette a Pálos Rend számára. A kolostor mellett lévő templomot Szűz Mária tiszteletére szentelték fel, akiről a későbbiekben a települést is elnevezték. A Pálos rend tagjait az évszázadok alatt többször is üldözték. Majd 1786-ban fel is oszlatták a rendet és száműzték a tagokat az országból. A Márianosztrán lévő kolostoruk kincstári tulajdonba került.
1858-tól mintegy 40 évre az állam „kibérelte” és országos női fegyintézetté nyilvánította. Működését a Szent Vince Rend irgalmas nővérekre bízták, akik zárdaszerűen irányították az intézetet. 21 nővér vigyázott a mintegy 344 elítéltre, továbbá gazdálkodtak, saját maguk termelték meg a javaikat. Az 1950-es évektől férfiak kerültek a női rabok helyére. Főként politikai elítélteket, kémeket, fiatalkorúakat tartottak fogva, kb. 2000 főt. Itt raboskodott Göncz Árpád, Bibó István, Mensáros László. A politikai elítélteket a köztörvényesek váltották. Az 1970-es évektől jelentős beruházások valósultak meg. Közüzemi rendszereket építettek ki, a meglévőket korszerűsítették. Üzemcsarnokot hoztak létre, ahol a fegyencek dolgozni tudtak. Az intézet ma 481 fő befogadására alkalmas. 1989-ben a Pálos Rend visszakapta a templomi részt, ami azóta is Isten házaként várja a hívőket. Különös érzés foghat el egy nem helybélit, ha éppen azt láthatja, hogy egy fegyőr hagyja el a szolgálatát, közben pedig a hívők a vasárnapi misére érkeznek.
Fontos tudni, hogy a börtön előtt, a környező téren fényképezni tilos! E szabályt meg ne sértsük, nehogy a kapu másik oldalán találjuk magunkat.
Érdemes benéznünk a Börtön múzeumba is, ahol állandó kiállításon olvashatunk a Fegyház és a börtön megalakulásának körülményeiről. Hogyan lett a kolostorból börtön? Mi történt vele az évek alatt? Ki voltak a híres és elismert rabjai, akik korábban politikai fogolyként élték itt napjaikat? Megtudhatjuk mi a kübli vagy a keráló? Miért nem csíkos ma a rabok ruházata? Mikor koncertezett itt az Edda? Vagy Zalatnay Sarolta milyen élményeket szerzett a 80-as években? Kik, miért vannak manapság a börtönben? Mit csinál a személyi állomány? Hányan vigyáznak a börtön rendjére? Megtekinthetők a rabok által készített munkák is. Megtudhatjuk milyen ma egy elítélt napja a börtönben. Mit történik vele, amikor bekerül a börtönbe, mit csinálhat odabent? Hogyan készül fel a szabadulásra, mire kell nagy figyelmet fordítani a szabadulás után? Végül a bemutató zárkában magunk is kipróbálhatjuk milyen is lehet egy cellában.
A börtön életét bemutató kiállítás mellett a Pálos Rend történetéről szóló tárlat is megtekinthető.
A fegyháztól nem messze található a Rabtemető, ahol mindenki egyenlőnek tekinthető, legyen szó rabról vagy fegyőrről. Nyugszik itt fogvatartott, köztörvényes bűnelkövető, elítélt terhes nők elhalt gyermekei és az intézményben dolgozó nővér, orvos is. Az utolsó temetés 1967-ben volt. Az 1858 és 1950 között elhunyt rabokról nyilvántartást nem vezettek, csak az elhunyt nővérekről. A női rabokat és elhunyt gyermekeiket jelöletlen sírba helyezték, a férfiak sírjait faoszloppal jelölték meg és azonosítójával látták el. A hozzátartozókat ugyan értesítették a halálesetről, de hogy mikor és hol temették el a hozzátartozót, arról nem közöltek további adatokat. A temető 1989-ig nem volt látogatható.
Ha már a börtön előtti téren vagyunk nézzünk be a csodás Magyarok Nagyasszonya Templomba is, hiszen ott mindig nyitott kapukkal várják a látogatókat.
Érdekességek, fotók a http://bv.gov.hu/marianosztra-az-intezet-tortenete és a http://marianosztrakegyhely.hu/ oldalon.
