Nyugat-Szlavóniában, a Bilogora-hegység lankáin egykoron népes, dolgos emberekből álló magyar közösség élt, akikkel a történelem nem bánt kesztyűs kézzel.
Trianon után a területre szlávokat telepítettek, ezzel felhígítva a magyarságot, közben pedig bezárták a magyar tannyelvű iskolákat. A helyzeten tovább rontott a második világháború, mikor is sok embernek el kellett hagynia otthonát. Részben ezen okoknak, részben pedig az anyaországtól való távolságnak köszönhetően, az egykori dicső magyar múltnak mára többnyire csak épített nyomai maradtak. A remény viszont nincs veszve, az utóbbi időben ugyanis a horvátországi magyar szervezetek munkájának köszönhetően ismét feléledni látszik a nyugat-szlavóniai magyarság. Olyan emberek fedezik fel magyar gyökereiket, akik sok esetben már nem is beszélik a nyelvet, ám ennek ellenére mégis éberen őrizik népszokásaikat, hagyományaikat, nevüket pedig magyarul írják. Ilyen magyarok legnagyobb számban Nagypiszanicán, Pákrácon és Daruvár városban vannak. Az itt élő párszáz magyar ember nemzeti identitásának újraélesztésében nagy szerepe volt a Nyugat-Szlavóniai Magyarok Találkozója elnevezésű rendezvénynek is, mely hagyományosan minden évben más-más településen kerül megszervezésre. Ezeken az alkalmakon egy zenés-táncos mulatság keretei között összegyűlnek a környék magyarjai, akik ilyenkor bemutatják egymásnak, hogy a saját településükön milyen nemzeti hagyományok maradtak fenn. Így derült fény egyik alkalommal arra, hogy az ország leghosszabb, 12 kilométer hosszú főutcájával büszkélkedő Nagypiszanicán az idősek eddig feljegyzetlen népdalokat is ismernek. Máskor a találkozón a pákráci magyarok egy gasztronómiai különlegességet mutattak a többi településről érkezőknek, ami nem más, mint egy egyedi ízesítésű agyagedényben főtt bableves. Ezek az élmények mind közelebb hozzák egymáshoz a sokesetben identitásukat vesztett szórványmagyarokat. A hagyományosan a nyár elején megrendezésre kerülő találkozó arra is kiváló alkalom, hogy a magyarok megismerjék mindazt a nemzeti örökséget, amit egykoron elődeik hagytak rájuk. Daruváron, Horvátország legismertebb fürdővárosában például van egy csodálatos kastély, amit a híres magyar nemesi Jankovits család építtetett. A kastély udvara adott ugyanis otthont a helyi rendezvénynek. Éppen ezért a Nyugat-Szlavóniai Magyarok Találkozója több mint egy egyszerű rendezvény, hiszen ennek küldetése van, ami nem más, mint segíteni a helyi szórványnak újra felfedezni önmagát.
Támogatóink:
Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
