A Hosszúfoki-csatorna

admin
99
találat

A kitűnő horgászhely a technika története iránt érdeklődőket is kiszolgálja. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság I. szivattyútelepnél ér végett a Hosszúfoki csatorna. Ez az utolsó állomása a csatorna mentén

található vízátemelő szivattyútelepeknek.  A gátőr Hegedűs András, büszkén mutatta be birodalmát. A rendezett udvar, a felújított gátőrház, a működő szivattyúk mellett kétségtelenül az 1898-ban telepített és múzeumként is üzemelő szivattyúházban megtalálható Sclick gőzszivattyú (1098-as sorszámú) és a korabeli vízvédelmi eszközökből berendezett kiállítás a telep ékessége. A szivattyúházban a rend, a tisztaság és a fantasztikus öntöttvas monstrumok mellett különös gépek, fogaskerekek és a kerekek mellett lévő apró rézkütyük voltak, amik legelőször szemet szúrtak. A különálló kazánházban termelték meg azt a gőzt, ami működésbe hozta a szivattyút. A kazánnak két égéstere van, ebbe pakolták folyamatosan a szenet öt-hat órán keresztül ahhoz, hogy a szükséges nyolc bar nyomású gőz megtermelődjön. Ennyi idő alatt körülbelül hatvan mázsa szenet raktak rá a fűtők tűzre, egy egészen kisméretű lapáttal. Gyakorlatilag folyamatosan lapátolni kellett. Begyújtani sem volt egyszerű, külön szaktudást igényelt, hogy a majd öt méter hosszú kazán alatt végig égjen a tűz. Arról nem is beszélve, hogy ezt a tüzet folyamatosan egész hosszában életben kellett tartani. A gőz csőrendszereken át vezetődött a szivattyúterembe. A szivattyú két oldalán dugattyúk vannak, melyek forgatják a szivattyúban lévő lapátot. A kazánház felőli oldalon a nagynyomású dugattyú helyezkedik el, a szivattyú másik oldalán lévő dugattyút a maradék, alacsony nyomású gőz hajtotta. Jól ki lett találva ez a fantasztikus szerkezet, és tökéletesen működött. Amikor teljes kapacitással ment a szivattyú, alig volt hangja, olyan simán, gördülékenyen dolgozott. A szivattyú teljesítménye 120/perces fordulat esetén 1 köbméter víz volt másodpercenként, tehát egy perc alatt hatvan köbméter vizet emelt át Kettős-Körösbe. A kazánhoz csatlakozott egy kis szivattyú, mely összekötetésben volt a házba bejövő vízzel. Ha pótolni kellett a vizet, ezzel a szivattyúval tették. A 118 éves gép kitűnő állapotban van, gyakorlatilag hibátlan. Igazi békekebeli anyagból készült és kiválóan össze van rakva. Sehol egy repedés, sehol egy sérülés a fémek felületén. Be is lehetne indítani, de ennek egyszerre több akadálya is van. A szivattyúk működtetése szigorú engedélyhez van kötve, ennek nincs meg ez az engedélye. Meg értő fűtőt és értő szivattyúkezelőt sem igen találnánk ma már hozzá. Bár biztosan meg lehetne tanulni kezelni. A Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Részvénytársaság műhelyében 1989-ben gyártott berendezés védetté lett nyilvánítva, a Magyar Épületgépészeti Múzeum által, 2012-ben. A szivattyú a 47-es, a kazán 48–as lajstromszámot kapta. A védetté nyilvánítási ünnepségen ott volt Hosszúfokon Schlick úr unokája is.
Egyébként a Hosszúfoki csatorna és a Kettős-Körös egyensúlyára három szivattyúház vigyáz Hosszúkon. A II. szivattyútelepen is Schlick szivattyúk vannak, de azok üzemelnek, bár nem gőzzel, hanem villanymotorral vannak meghajtva. A 1899-ben gyártott négy szivattyú összteljesítménye 10 m3/mp. Csak az érdekesség kedvéért, sorszámaik 1185, 1186, 1187, 1188, azaz egy év alatt majdnem száz szivattyút gyártottak le a gyárban. A III. szivattyútelepen lévő gőzszivattyúkat már a Schlick-Nicholson Művek gyártotta 1916-ban. Ezek szintén üzemen kívüli gőzszivattyúk, melyek már közel sem olyan robosztusak, mint múzeumi darab társuk, de szintén nagyon érdekes ipartörténeti emlékek. Sorszámuk 2017, 2018. Tehát a Schlick művek 18 év alatt közel 1000 darab gőzszivattyút gyártottak le. A hosszúfoki védelmi központ és környéke igazán izgalmas célpontja lehet a horgászoknak, a kirándulások szerelmeseinek éppúgy, mint a technikatörténet iránt érdeklődő embereknek. Senki nem fog unatkozni, aki körbenéz azon a tájon…

{gallery}tajerinto/hosszufok{/gallery}

Kérjük, ossza meg máshol is!