Zombortól délre, a Nyugat-Bácska szívében található a díszes népviseletéről és gazdag hagyományiról híres Doroszló. A település lakói főleg mezőgazdaságból élnek,
de sokan foglalkoznak konyhakertészettel is, hiszen a közeli Zombor piacán mindig van kereslet a friss árura. A többségében még mindig magyarok által benépesített, másfél ezer lelket számláló falu mindig is híres volt arról, hogy az ottani emberek nagyon Istenfélőek és vallásosak. Ennek kétségkívül köze lehet ahhoz, hogy a település határában évszázadok óta van egy gyógyerővel bíró forrás, melyre a magyarok mindig is szentként tekintettek. A forrás gyógyerejét már III. Béla Árpád-házi királyunk is felismerte, aki itt alapított kolostort a Premontrei szerzetesek számára. A kolostort ugyan a törökök lerombolták, ám a kút nem apadt ki, a magyarok a hódoltság idején is oda jártak lelki feltöltődésért. A török kiűzése utáni években történt meg az első hivatalosan feljegyzett csoda is, mely a kút gyógyító erejének tudható be. A forrás azóta is zarándokhely, a feljegyzések szerint legalább 100 csodás gyógyulás hozható összefüggésbe a vízével. Idővel a forrást átalakították kúttá és búcsújáróhellyé, ekkor kapta a Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely címet is. A helyi búcsút szeptember 8-án, kisboldogasszony napján tartják, ilyenkor több ezer fő érkezik a kegyhelyre, hogy leróják tiszteletüket. A kegyhelynél található kápolna viszont nem csak búcsúnapokon telik meg, a település lakói ugyanis előszeretettel mondják ki itt a boldogító igent és számos keresztelőt is tartanak a szent helyen. Utóbbi azért is különleges, mert ilyenkor a gyermekeket a szent kút vízével keresztelik meg. A Szentkút miatt a település zarándokhelynek számít, évente megközelítőleg 10 ezer hívő látogat el azért Doroszlóra, hogy igyon a csodatevő vízből mely, ha mást nem is, de lelki feltöltődést minden odalátogatónak garantáltan ad.
Támogatóink:
Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
