A mai Horvátország legnyugatibb szegletében, egy Duna-parti kiszögellésen áll Újlak büszke vára. Ódon falai a 14. század óta magaslanak a vidék fölé,
és az idők során számos veszedelemtől védték meg a várost és lakóit. A vár és a köré épült település neve azután vált széles körben ismertté, hogy az erődjében álló ferences kolostorba vonult vissza Kapisztrán Szent János a nándorfehérvári diadal után, és ott is halt meg. A nándorfehérvári hős síri nyugalmát viszont megzavarták az oszmán hadak, akik 1526-ban elfoglalták az erődöt. A legenda szerint Szulejmán szultán annyira dühös volt Kapisztránra, hogy személyesen rendelte el sírjának szétrombolását és csontjainak a Dunába szórását. Noha a földi maradványok sosem kerültek elő, Kapisztrán János kriptáját felújították és beépítették a templom oltárába. A török 18. századi kiűzése után Újlak elveszítette stratégia jelentőségét és lassú hanyatlásba kezdett. A feldúlt területről eltűnt a magyar lakosság, helyükre szerbeket és horvátokat telepítettek. A település hanyatlása a 19. század derekán tört meg, amikor is egy helyi földbirtokos jóvoltából a környéken megkezdődött a nagyipari bortermelés. A Tarcal-hegység ugyanis természeti adottságainak köszönhetően kiválóan alkalmas a fehér szőlő termelésre. Ezen tulajdonságoknak köszönhetően napjainkban is a borászát a térség legjelentősebb iparága, de egyre komolyabb tényezővé válik a turizmus is. A látogatók ugyanis azon túl, hogy megtekinthetik a vármúzeumot, túrázhatnak a környező dombok között, majd pedig eltölthetnek egy kellemes estét valamelyik környező pincészetben. Újlak viszont az ínyenceknek is tartogat meglepetéseket, ugyanis a város egy Michelin csillagos étteremmel is büszkélkedhet. A természeti adottságok és az óriási turisztikai potenciál ellenére, Újlak és környéke az utóbbi 20 évben folyamatosan elszegényedik és az elvándorlás is tetemes mértéket ölt. Ha így folytatódik a tendencia néhány év múlva Újlakon már csak a vár ódon falai hirdetik majd, hogy egykoron bizony itt állt a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb vára.
Támogatóink:
Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
