A délvidék egyik leglenyűgözőbb, ember alkotta műtárgya kétségkívül a Duna-Tisza-Duna vagy másnéven a Ferenc-csatorna. A létesítmény, melynek megépítése
a maga idejében páratlan mérnöki bravúrnak számított, hosszú éveken keresztül az enyészeté volt, most viszont egy határon átnyúló uniós projektnek köszönhetően újra feléledhet. Medrét nemrég kikotorták és hamarosan megújulnak a vízszabályozást lehetővé tévő szivattyúk is. A Ferenc-csatorna nevét I. Ferenc királyról kapta, akinek az uralkodása alatt épült 1793 és 1802 között. A kanálist viszont egyesek Ferenc József-csatorna néven is ismerik, ennek oka, hogy a 123 km hosszú víziutat az Osztrák-Magyar Monarchia első uralkodója tovább építtette, egyes részeit ezért róla nevezték el. A Dunával északon Bajánál és Bezdánnál kapcsolódó csatorna Becsénél torkollik a Tiszába, de egy ága Zombortól délre, Stapárnál elágazik Újvidék irányába is. A csatornát vízzel ellátó zsilipek, -melyek mind a mai napig megvannak – a maguk idejében forradalminak számítottak. Építése pedig akkoriban valóságos mérnöki bravúr volt, itt alkalmaztak például Európában először víz alatt kötő betont. Átadása után a kanális 227 kilométerrel és 20 nappal lerövidítette a hajók útját Budapest és Szeged között és fellendítette a Vajdaság gazdaságának fejlődését. A csatorna megépüléséből nem csak a hajózás profitált, hiszen a munkálatok során 150 ezer hektárnyi mocsaras területet csapoltak le, melyek így kiváló mezőgazdasági területekké alakultak át. A Ferenc-csatorna pusztulása az első világháború után kezdődött meg, mikor is egy rövid szakaszt leszámítva, a Trianoni békét követően az egész átkerült a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz. Gazdasági jelentőségét a víziút az 1956-os jeges árvíz után veszítette el, ekkor ugyanis a zsilipek használhatatlanná váltak. A kanálist ekkortól kezdve lassan visszavette a természet az utóbbi években, ezért fokozatosan felfedezték a turisták. Gazdag élővilágának köszönhetően a csatorna és környéke valóságos paradicsom lett a horgászok számára, akik akár az ország másik feléből is hajlandóak ide utazni.
Támogatóink:
Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
