Lassan itt a téli szünet. Hónak még se híre se hamva. Ki tudja lesz e az idén, tudnunk e majd síelni. De addig is míg várunk rá, irány a koripálya. Húzzuk fel a korcsolyánkat és lejtsünk pár kört
a közelünkben lévő műjégpályán. Igaz kissé veszélyes sport, de egyszer az életben érdemes kipróbálni ezt is.
Ebben a rövid kis bemutatásban a Városligeti Műjégpályáról szeretnék írni pár sort. Hiszen – mondhatni – innen indult ki a magyar korcsolyázás története. A mai Műjégpálya európai viszonylatban is kiemelkedő, hiszen a közel 13 000 m2-es összefüggő területével a legnagyobb szabadtéri műjégpályák közé tartozik.
A Városligeti Műjégpálya a Vajdahunyad vára tövében található. 1870. január 29-én nyitotta meg először a kapuit, köszönhetően a Pesti Korcsolyázó Egylet kitartó munkájának. Ugyanis az engedélyek beszerzése nem ment gördülékenyen. A megnyitó ünnepségen Rudolf koronaherceg is jelen volt. Az egylet engedélyt kapott arra, hogy a téli időszakban a Városligeti tó egy részét minden évben birtokba vehesse és kedvük szerint korcsolyázzanak rajta. Érdekességként annyit, hogy akkoriban az előkelő hölgyek számára a korcsolyázás illetlen tevékenységnek számított.
Sajnálatos módon 1874-ben a melegedőként szolgáló két fabódé leégett. De mivel az élet egyre jobban beindult a jeges pályán, így nem volt kérdéses, hogy fejlesztésekbe kezdenek. Lechner Ödön építész tervei alapján felépítettek egy csarnokot, ahol helyett kapott a melegedő, büfé, zenekari terem, korcsolyakötő helység és egy nagy terem is.
Már akkor is nagyon imádták a pesti hölgyek és urak a korcsolyázást. Ennek egyik oka talán az volt, hogy akkoriban a világon sehol máshol nem volt ekkor összefüggő nyitott jégpálya. A nagy érdeklődésre való tekintettel bővítésbe kezdtek. Francsek Imre tervei alapján egy neobarokk stílusú csarnokot alakítottak ki. Hogy még élvezetesebb legyen a korizás a pályákat lámpákkal is megvilágították. A pályán táncrendezvényeket, jelmezes felvonulásokat, jégünnepélyeket tartottak. Népszerű volt a jéglabdázás, koronghoki is.
Az emberek korcsolyázás iránt rajongása tette lehetővé, hogy hazánkban is egyre népszerűbbek lettek a jeges sportok. Ennek hatás révén jött létre a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség. Ezek után szabályos gyorskorcsolya versenyeket rendeztek a pályán és nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is. 1895-ben itt tartották az első gyors- és műkorcsolya Európa-bajnokságot, de vendégül látták a kanadai válogatottat is.
A II. világháború alatti bombázások következtében teljesen használhatatlanná vált. Majd a háború után a szövetség és a korcsolyázó egylet összefogásával indult meg a helyreállítása. Ezt követően folyamatosan hajtottak végre módosításokat, fejlesztéseket. Ezek eredménye, hogy ma egy igen korszerű műjégpályát tudhat magáénak Magyarország.
A Műjégpályán lehetőség van korcsolya kölcsönzésre, élezésre, de orvosi és biztosítási szolgáltatás is igénybe vehető. Aki pedig szeretné oktató segítségét kérni, arra is lehetőség van. A jégpálya a téli szünetben is nyitva tart, várja a korcsolya szerelmeseit. https://www.mujegpalya.hu/hu
Kedves Olvasó, ha nincs lehetősége eljutni a Városligeti Műjégpályára, de szeretne korcsolyázni, akkor az alábbi linken információkat találhat az Önhöz legközelebbi műjégpályákról. Korira fel!
http://funiq.hu/538-orsz%C3%A1gos-m%C5%B1j%C3%A9gp%C3%A1lya-lista
{gallery}tajerinto/mujegpalya{/gallery}
