A cellaházakból álló kamalduli remetelak

admin
311
találat

Hegyek, erdők, tavak határolják a majki pusztát. Csak a csend, a síri csend érzékelhető. Kiválóan alkalmas hely a remete életre. Talán ezért is választották kolostoruk helyszínéül a kamalduli remeték.

Itt a Majk pusztán található az eredeti formában fennmaradt kamalduli remeték barokk műemlékegyüttese, mely európai viszonylatban is jelentős. 17 cellaházból, templomtoronyból és kolostorépületből álló komplexum egész évben látogatható, a cellaházak egy része szálláshelyként is szolgál. http://www.majk.hu/kezdolap

A remeték az 1730-as évek közepén érkeztek e területre. Kopaszra borotvált fejtetőjű, hosszú szakállú, némaságot fogadott fehércsuhás szerzetesek. Akik egyszemélyes cellaházakban éltek, és csak a napi imát mondták ki hangosan. Önfenntartó rendként működtek, fafaragással, festéssel, fazekassággal, földműveléssel és adományokból éltek. Böjtöltek és imádkoztak mindenkiért a világon.
Az itáliai mintára épült kolostor két részre tagolódik: egy U-alakú főépületre, ahol a közös helységek találhatóak, mint a refektórium (ebédlő), könyvtár, gyógyszertár, betegszobák, gazdasági helységek, vendégszobák, a prior szobái és a nem magányban élő testvérek lakóhelyiségei. A másik fő rész az egyedülálló cellák, a remetelakok, amelyek külön kápolna, lakó- és hálóhelyiség, kamra, pince és a házhoz tartozó kis földből álltak. Az egyes remetelakok magyar arisztokrata családok adományaiból épültek fel. Az adományozó családok címere az egyes lakok főhomlokzatán is látható.

A rendház építése kb. harminc éven át tartott, de így sem valósult meg teljesen. Ugyanis a 20 lakból csak 17 készült el. II. József leállítatta az építést. Valószínűleg az akkori egyházi érdekképviseletek miatt és a rend életében állítólag bekövetkezett erkölcstelen életmód, szabályok megszegése végett. Ezt követően a kolostor hanyatlásnak indult, berendezési tárgyait elárverezték, a környező településeken szétosztották. Egy villámcsapás következtében a templom a torony részét kivéve össze is dőlt.
Az épület hosszú ideig az Esterházy család tulajdonában volt. Nekik köszönhetően felújításokba kezdtek az épületeken. A kastéllyá átalakított templom és a cseléd- és gazdálkodóhelységként funkcionáló cellaházak élete fellendült. A téli lakhelyként működő kastély és környezete ekkor élte fénykorát.
Az évek, évtizedek során a hely több funkciót is betöltött. Volt posztó- és szűrgyártó manufaktúra, vadászkastély, katonai fogda, tábori kórház, munkásszálló, szakközépiskola, bányászlakás.

Nyaranta koncertek színhelye. A templom órájából bizonyos időközönként Esterházy Pál Harmonia caelestis címmel komponált zenedarabjai csendülnek fel. A remeteházak ma üdülőként szolgálnak. A Baranyai címerrel ellátott lak állandó kiállításként mutatja be a remeték életmódját, történetét és II. Rákóczi Ferenc és a kamanduli remeték kapcsolatát. Hiszen II. Rákóczi Ferenc a franciaországi kamanduli kolostor lakója volt több évig. Végakarata szerint halála után szívét ott temették el, amely a II. világháború ideje alatt megsemmisült. Ennek emlékét őrzi a templom falán lévő emléktábla is.

{gallery}tajerinto/remetelak{/gallery}

Kérjük, ossza meg máshol is!