A Veresegyházi-medence és a Gödi-lapály találkozásánál, a Sződ-Rákos patak mentén helyezkedik el a közel két évszázados vácrátóti Botanikus Kert.
Az arborétum hazánk leggazdagabb élőnövény-gyűjteményével rendelkezik. Az első írásos emlékek 1827-ből származnak. Nagy valószínűséggel a vácrátóti kastélyparkból alakult ki. Akkoriban egy egyszerű átlagos angolkert lehetett, egy középnemesi kastély parkjával egyenértékű.
A kert területe évtizedek során fejlődött, növekedett. Az igazi nagy felvirágzását Vigyázó Sándornak köszönheti. Neki és kertészeti mérnökeinek keze munkája eredményezte a mai csodálatos angolpark jellegű arborétum kialakulását. A szentimentális hangulatú sétányok, utak, a múltat idéző kerti építmények – vízimalom, gótikus stílusú műrom – sziklaalagút, tágas tisztások, kialakított tórendszer, mesterséges vízesés mind-mind a romantika jegyeit hordozza.
A botanikus kert tervezési, kivitelezési munkálatai a legnagyobb aprólékossággal, odafigyeléssel zajlottak. A park területén lévő kastélyt eklektikus stílusban átépítették, a kerten átfolyó patak vízét és az itt lévő tavat összekötve egy összefüggő tórendszert alakítottak ki. Az innen kitermelt földdel a lankás domboldalakat még változatosabbá tették. A sziklás oldalak kialakításához 10-15 mázsás köveket szekerekkel hordták a közeli Naszály hegyből. Az itt kialakult mikroklíma eredménye a kert gazdag növényvilág. Ez adott lehetőséget egy dendrológiai, gyűjteményes típusú kert létrehozására.
Vigyázó Sándor végrendeletében a MTA-nak ajándékozta a tulajdonában lévő vagyonát, a könyvtárat, az értékes műtárgygyűjteményt, a kastélyt, a kertet. Sajnos az örökösök hosszan elnyúló pereskedései a terület nagymértékű pusztulását eredményezték. A II. világháború alatt megszállt orosz katonák sem kímélték e természetvédelmi területet.
Mára az örökhagyó szándéka megvalósult, így a 27 hektáros kert a MTA birtokába került. 1952-ben megalakították a Botanikai Kutatóintézetet. Ezzel kezdetét vette a kert rekonstrukciója. Helyreállították az eredeti úthálózatot, gyomoktól, bozóttól megtisztították a területet, az eliszaposodott tavat, patakmedret kitisztították, új műtárgyakat, fahidakat, padokat építettek. A növényzet további pusztulásának megállítása érdekében nagyarányú szaporításba kezdtek, négy nagy gyűjteményi egységet hoztak létre. Szaporító házakat, üvegházakat építettek: orchideaházat, broméliaházat, pálmaházat, kaktuszházat, pozsgásházat. Igen nagy a száma a sziklalakó, gyepi és erdei fajoknak. Borbolyaféléket, boglárkaféléket, platánokat, törökmogyorót, fekete diót, lepényfát, közönséges pagodafát és számos egyéb fás szárú növényt ültettek. A gazdag növényvilág mellett állatvilága is szaporodott.
Az arborétum minden évszakban lebilincselő látványt nyújt. Egynyári növénybemutatók, muskátli- és rózsafajta bemutatók és a természet sok-sok apró csodája várja a vendégeket. Óvodai, iskolai kirándulások kitűnő színhelye. Az állandó, interaktív kiállítások révén – Berkenyeház, „Túl nagy lábon élünk” kiállítás – a gyereket rengeteg élmény várja. Lehetőség van szakvezetéssel egybekötött kerti sétákra. Rövidebb-hosszabb sétautakat alakítottak ki: pl. botanikai tanséta, kínai növények tansétája, üvegházi gyűjtemények séta, évelő- és sziklakerti gyűjtemények séta stb.
További információ: http://botkert.hu/
{gallery}tajerinto/bkert{/gallery}
