Késmárk (szlovákul Kežmarok), Szlovákia északi területén fekszik, neve a német Käsemarkt szóból ered, ami „sajtvásár”-t jelent. Alapítása a 12. században II. Géza, magyar király által betelepített
szász telepesekhez köthető. 1910-ben 6317 lakójából 3242 német volt, 1606 szlovák és 1314 magyar. 2011-ben 16 832 lakosának túlnyomó többsége, 14 261 fő szlováknak vallotta magát.
Nevezetességei közt említhetjük az 1444-től 1486-ig épített gótikus plébániatemplomot, az 1461-ben épült városházát, a Pálos templomot, illetve evangélikus fatemplomot, evangélikus gimnáziumot és líceumot, ez utóbbiak mind a 18. században létesültek. Jelen cikkünkben a helyi Thököly-várat szeretnénk jobban körüljárni.
Az erődítmény a kőfallal körülvett város északi részén épült a 12. században. Egy ideig keresztes lovagok is uralták. 1441-től husziták szállták meg. Mátyás király a 13. század második felében a Szapolyaiaknak ajándékozta, akik az erődöt gótikus külsejű várkomplexummá bővítették. Időközben a Laszkyak tulajdonába került. Tőlük vásárolta meg 1579-ben Thököly Sebestyén, a dúsgazdag nagyszombati ló- és marhakereskedő. 1596 és 1601 között a Thököly család reneszánsz stílusú kastéllyá alakíttatta át, s ekkor vált az családi székhelyükké. Olasz kőfaragók, kőművesek, festők lelkiismeretes munkáját dicséri a kastély mai külseje és belseje, egyaránt. Az udvaron található épületek reneszánsz árkádokat kaptak, az emeleti termek pompás festményekkel lettek díszítve, a várkápolna belseje pedig kora barokk stílusban lett felújítva. 1657 szeptemberében itt született Thököly Imre, kuruc hadvezér, felső-magyarországi és erdélyi fejedelem. A Habsburg-ellenes kuruc felkelés bukása után az osztrákok lefoglalták a várat, fényűző berendezését pedig Bécsbe szállították.
Ezek után, 1703-tól a vár a város tulajdona lett, ami különféle gazdasági és egyéb célokra használta azt. Volt itt raktár, kaszárnya, műhímző gyár, mígnem 1931-ben múzeummá avatták. 1962-1985 között teljes körű renováláson ment keresztül, tárlatainak sora felettébb kibővült.
Ha ellátogatunk ide, a helytörténeti múzeum rendkívül eklektikus gyűjteményén felül semmiképp ne szalasszuk el megtekinteni a várkápolna főoltárán lévő magyar királyok szobrait, s az első Magyarországon működtetett röntgenkészüléket, 1897-ből. Továbbá találkozhatunk még itt rengeteg magyar nyelvű, magyar vonatkozású emlékkel a trianoni békediktátum előtti időkből, szemügyre vehetjük a városháza egykori berendezési tárgyait, s gyönyörködhetünk a 18-19. századi festményekben.
{gallery}tajerinto/Thokoly{/gallery}
