A Pozsonyi Vár

admin
77
találat

Ha a mai Szlovákia fővárosának nevezetességeivel foglalkozunk, képtelenség szó nélkül elmennünk a Pozsonyi Vár mellett. Kétségkívül a város – sőt, az ország – fő látványosságai közt tartjuk számon.

Rengeteg képeslapon, bélyegen, országimázzsal kapcsolatos kiadványban szerepel.
A Duna fölött 85 méteres magasságban álló – akkor még csupán fa-föld szerkezetű – várról szóló első írásos emlék 907-ből maradt fenn, amikor is az ómagyarok és a bajorok „Brezalauspurc” alatt vívtak csatát egymással. Salamon, Árpád-házi magyar király (1063-1074) szívesen tartózkodott itt, ahová a 11. és 12. században kőből épült, román stílusú palotát emeltek. A kor megkövetelte a folyamatos korszerűsítést. 1189-ben a vár alatt gyülekezett Rőtszakállú Frigyes hada, hogy onnan a Szentföldre induljon tovább. 1241-ben a tatárok csúfos kudarcot vallottak, mikor nem tudták bevenni a várat, viszont bosszúból felégették a közeli Vödricet és Széplakot.
A huszita harcok miatt 1423-ban megkezdődött az épület nagyszabású, gótikus átalakítása, melynek eredménye Zsigmond vára néven vonult be a történelembe. 1429-ben Luxemburgi Zsigmond, magyar, német és cseh király, német-római császár, a középkor egyik legjelentősebb uralkodója Pozsonyba hívta össze az országgyűlést, így az nemcsak Magyarország, de a Német-római Császárság egyik központja lett.
Gyakran tartózkodott a várban Mátyás király is, a mohácsi vész után pedig itt ülésezett az országgyűlés, ezenfelül a vár délnyugati tornyában őrizték a magyar koronát. 1535-től a magyar kormány székhelye és Magyarország fővárosa Pozsony lett.
A 16. század közepétől a 18. század első feléig a vár történetében döntő szerepet töltöttek be a Pálffy család tagjai. Közülük került ki a legtöbb koronaőr, ők alakították kellemes lakhellyé a palotát és az öreg tornyot. Nekik köszönhetően vette kezdetét a vár reneszánsz átépítése 1552-ben, a várpalota kinézete ekkor már kezdett hasonlítani a maira. A 17. században romba dőlt vár újjáépítéséért Pálffy III. Pál nádor és országbíró volt felelős, 1723-1784 között pedig Pálffy V. Miklós jóvoltából itt működött az Országos Levéltár.
Miután Pálffy János nádor és Esterházy Imre prímás 1741-ben, a pozsonyi Szent Márton-dómban magyar királynővé koronázta Mária Teréziát, ő is szívesen időzött a várban. Ekkoriban tervezte Kempelen Farkas az építmény vízvezeték rendszerét, amely bőven ellátta a várat vízzel.
1811-ben a vár tűz martalékává vált. Mintegy száz évvel később Pozsony akkori polgármestere, Brolly Tivadar szerette volna újjáépíttetni a várat, azonban ezzel kapcsolatos terveit nem valósíthatta meg az I. világháború kitörése miatt. Utána a vár először a Csehszlovák Köztársaság tulajdona lett, majd az első Szlovák Köztársaságé, ami a lebontása mellett döntött. Csupán az újabb háború kitörése húzta keresztül számításukat. 1953-ban a csehszlovák hatóságok úgy döntöttek felújítják az épületet, ami 1968-ra készült el.
Napjainkban a Pozsonyi vár a Szlovák Nemzeti Múzeum történeti részlegének ad otthont. A különböző kiállításokon belül a vár Díszudvara alatt megtekinthető A Pozsonyi Vár múltja és jövője című állandó kiállítás.

{gallery}tajerinto/pozsonyi_var{/gallery}

Kérjük, ossza meg máshol is!