Február hónap, egyben a mulatságok hónapja is, hiszen elkezdődik a farsangi karneváli időszak. Jelmezt öltve, vidáman mulatozva, jókat lakmározva kergetjük el a fagyos telet
és csalogatjuk elő a várva várt tavaszt. A télűzést, avagy busójárást minden évben megünneplik a dél-magyarországi Mohács településén. Így lesz ez idén is február 23. és 28. között.
Rémisztő maszkok, ugráló alakok, csattogó hangok. Mind-mind fontos elemei a tél elűzésének és eltemetésének. A fesztivál során zenés felvonulás halad végig az egész városon a fafaragó népművészek munkájának bemutatásával. Számos busó csónakjaikban evezve érkezik a Dunán, majd Mohács városon egészen a főtérig menetelnek, hogy végül a telet szimbolizáló koporsót máglyán elégessék.
A tradíció a Mohácson élő délszláv kisebbségtől, a sokác nemzetiségtől származik. A busó mára a város általános jelképévé vált. Fűzfából faragott, ráncolt szemöldökű, gúnyosan mosolygó maszkot viselő alak, akinek ruházatára jellemző a bocskor, csizma, fehér vászongatya, a bundájával kifordított birkabőr, amely a derékon kötéllel vagy lánccal van összekötve és rá kolompot aggatnak fel. Elengedhetetlen kelléke a kereplő, buzogány, vagy a hosszú fakürt.
Az ijesztő busó alakok mellett a felvonulásban feltűnnek a lepa busa, avagy a szép busók is, akik sokác népviseletet magukra öltő, arcukat fátyollal eltakaró asszonyok. Továbbá a jankelék, akik rongyos ruhát öltenek, arcukat ronggyal, harisnyával takarják el és egy fűrészporral kitömött zsákot cipelnek vállukon, mellyel a csúfolódó gyerekeket püfölik.
A fesztiválok mögött rejlő művészet fennmaradása a busók önszerveződő csapatának köszönhető. A csoportoknak szigorú szabályrendszerei vannak. Egész évben készülődnek az eseményre hagyományaikat, rítusaikat megtartva ugyanakkor alkalmazkodva az élet változásaihoz. Közülük sokan alkalmazzák a fafaragás technikáját vagy zenészek, táncosok.
A hat napon át tartó gasztronómiai és kulturális ünnepségen mindent megtudhatunk a busójárás történetéről, a sokácokról, kiállításokat nézhetünk meg, előadásokat hallgathatunk meg. Felkereshetünk fafaragókat, busócsoportokat, akitől megtudhatjuk hogyan készülnek fel a busójárásra. Bejárhatjuk a borospincéket, különböző népi ételeket kóstolhatunk meg. És természetesen számos tánckultúrát ismerhetünk meg.
A karnevál utolsó napján történik a koporsó elégetése, amely egyben a farsang temetését is jelenti. A mulatságok és a torkosság ideje lejárt, elérkezett a nagyböjt időszaka.
A Busójárás az UNESCO szellemi kulturális örökségének a reprezentatív listájára 2009-ben került fel és 2013-tól Hungarikum is.
Busójárás Mohácson, rövid videó:
A Mohácsi busójárás hivatalos oldala: www.mohacsibusojaras.hu
