Legyen jó tepertős pogácsa, tartalmas ételek..

admin
330
találat

Az új, korszerű makói Maros híd ünnepélyes átadásra 1974. december 4-én került sor. A hídavatón a nemzeti színű szalagot a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, Kis Dezső vágta át.

A híd generálkivitelezője a Hídépítő Vállalat volt. De ki emlékszik már erre? Nyílván senki, vagy csak a makói öregek és még öregebbek. Pedig akik betérnek a híd lábánál lévő Autóscsárdába jó, ha tudják, hogy részesei ennek a történetnek. Mármint a legújabb kori Maros híd felavatásának. Ugyanis az Autóscsárda alapját az egykori generálkivitelező, a Hídépítő Vállalat tette le. Egészen pontosan a mai étterem egy része a vállalat felvonulási épülete volt. Innen irányították a híd építését. A felvonulási épületből az akkori Áfész egy autóscsárdát csinált, ami tulajdonképpen egy söntésből állt, és volt néhány asztal, ahová le lehetett ülni és egyszerű ételeket lehetett fogyasztani. A változások tizenkét esztendővel később, 1986-ban kezdődtek a csárda életében, akkor, amikor az Áfész Szabó Sándort nevezte ki üzletvezetőnek. Tipikus országúti csárdát kellett kialakítania: legyen jó tepertős pogácsa, tartalmas ételek és hűtött italok. Kívülről átépítették, felújították az épületet, felfrissítették a konyhát, belül pedig alapfeltétel lett a rend, a tisztaság, a gyors, udvarias kiszolgálás, az ételek minősége és mennyisége. Egy kis adalék a változásokból: akármikor is ért végett egy rendezvény, a napnak addig nem volt vége, amíg minden a helyére nem került és ki nem takarítottak. Aki ezt nem vállalta, az nem is tudott megmaradni. A kialakult szabályokat aztán tovább finomították, amikor a család 1992-ben megvásárolta az objektumot.  Az idő teltével a csárda nevet szerzett magának, az országút népe jó szívvel ajánlgatta egymásnak a Maros partján fekvő országúti megállót. A kilencvenes évek aranykorszaka, amikor az ebédidő és a vacsoraidő is négy, öt óra hosszat tartott, gyakorlatilag folyamatos volt a telt ház, a csárda fejlődésében tárgyiasult. Előbb a konyha lett 600 adagos, tíz évvel ezelőtt pedig hozzákezdtek a panzió megépítéséhez, amihez uniós pályázaton is nyertek pénzt. A két-három ágyas szobákban illetve a két apartmanban egyszerre ötven embert tudnak elszállásolni.

A családi csárda tulajdonosai ugyanolyan fontosnak tartják a makóiak és környékbeliek kiszolgálását, mint az utazókét. Évente közel száz lakodalmat bonyolítanak le, nem csak a csárdában. Volt olyan szombatjuk, amikor egyszerre négy helyen is ők feleltek a lakodalmi menüért, mert vállalnak kitelepüléseket is. Mindenük meg van hozzá, a legutolsó fogpiszkálóig mindent ők biztosítanak. A megépült M43-as autópálya és a 43-as út Makót elkerülő szakasza csak az alkalmi betérőket térítette el, a törzsvendégek továbbra is letértek hozzájuk és új vendégeket is komendáltak a Makói csárdába. A román és szerb határok közelsége sok külföldi vendéget hozott és hoz mind a mai napig. A családi legenda szerint az autós csárdából tulajdonképpen az autósok csináltak szálláshellyel, udvarán homokfoci- és lábteniszpályával, játszótérrel, fedett teraszán jakuzzival is rendelkező komplex vendéglátóipari egységet. Mégpedig azért, mert náluk, a városszéli csárdában kérdezték meg mindig: hol tudnak Makón szállást találni? Úgy gondolták, az lesz a legegyszerűbb, ha azt tudják válaszolni a kérdésre, hogy itt helyben is meg tudnak szállni, fáradjanak hátra a panzióba. A panzió ajánlatai között egyébként előkelő helyet foglal el az edzőtáborozóknak szóló ajánlat.

A ház mindent megszervez. Szállás, étkezés, edzőpartnerek mind benne vannak az alapajánlatban. Akár Romániából is. A Szabó család minden tagja az Autóscsárda objektumban dolgozott, ám szüleik munkáját ma már gyermekeik, Csaba és Norbi viszik tovább. Az alapképlet persze nem változott: van tepertős pogácsa (miért ne lenne), tartalmas ételek (meg vendégcsalogató gasztronómia), hűtött italok (kifogástalan választékkal)… (Bővebben: www.hir6.hu.)

Kérjük, ossza meg máshol is!