A szőkedencsi öreg hárs

admin
99
találat

Szőkedencs; egy újabb magyarországi község, amelyről eddig én még nem hallottam. De örülök, hogy rábukkantam az egyik híradás sorai között. Ezt a néhány száz főt számláló Somogy megyei piciny falut

vendégszerető, dolgos emberek lakják. A község mellett halad el a 7-es számú főút. Ennek a főútnak a túloldalán található a község köztemetője, amelynek dombján áll egy hatalmas hársfa. Ennek a hársnak a korát kb. 700 évesre becsülik, vagyis valamikor az Árpád-ház kihalása környékén ültethették. Az azóta eltelt idő alatt számos vihart, háborút, erdőirtást, pusztítást túlélt már e fa. Bizonyára rengeteg titkot őrizhet és sok régi történetet ismerhet az elmúlt évszázadokból. Ha képes lenne beszélni, akkor ezernyi érdekes, rendkívüli eseményt tudna megosztani velünk.

A szőkedencsi kislevelű hárs (Tilia cordata) közép Európa egyik legnagyobb hársfája. Kb. 25 méter magas és 11,48 méter a törzsátmérője. A kedvező klíma és a meszes talaj kiváló feltételeket biztosított arra, hogy ily termetes méreteket öltsön és szép kort megéljen. A hárs ma is egészséges és ép gyökérzettel rendelkezik. Lomkoronája hatalmas és csodálatos, akár a tavaszi, nyári vagy az őszi időszakban. Sőt télen, amikor ágai kopaszon állnak és a dér meglepi, még akkor is igen impozáns látványt képes nyújtani. Ágai egészen a földig érnek, mintha meghajolnának az arra járó felé és így köszöntetnék őt.

A szőkedencsiek sokat tettek és tesznek annak érdekében, hogy hársfájuk még sokáig községük éke legyen. Ha kell: metszik, száraz ágait levágják, locsolják, lehullott leveleit összesöprik vagy az évszázadok során keletkezett üregeket kitisztítják, lekezelik. Mi több gondozására még anyagi támogatást is kértek, melyet meg is kaptak. Ami igen ritka dolog! Az elnyert támogatást főként a fa gyökérrendszerének megóvására fordították. Ugyanis az elmúlt idők során folyamatosan mosódott ki a talaj a hársfa alól. Így egy támfalat állítottak köré, melyet tápdús földdel feltöltöttek fel. Illetve az egyik leszakadó félben lévő törzsét is alátámasztották.
Történelmi írások úgy említik, hogy egykoron, még a török időkben a hársa mellett egy kápolna vagy egy templom állott. A támfal készítése során, az árok ásásakor ennek a templomnak a romjaira rá is bukkantak. Az egyre mélyülő árokban egy Árpád-kori templom maradványait tárták fel. Ez arra ad következtetni, hogy évszázadokkal ezelőtt a hársfa, a templom és a település szoros kapcsolatban volt egymással. A település közösségének életében Isten-háza és környezete, benne e csodás hársfával központi szerepet tölthetett be.

A kislevelű hárs árnyékában bárki megpihenhet és elmesélheti örömét, búját-baját, melyet a fa egész élete során megőriz. És ha a fáradt végtagjainkba újból erő költözik, akkor érdemes felkerekedni és elsétálni a kb. 3 km-re lévő Kápolnapusztába, avagy a térség bivalyrezervátumba. A rezervátumban lévő kiállításoknak köszönhetően megismerhetjük a Kis-Balaton élővilágát, a környék flóra- és fauna világát. Sőt testközelből figyelhetjük meg hazánk egyik őshonos állatát, a bivalyt.

A mellékelt képek a http://www.szokedencs.hu/ és https://www.google.hu/ oldalról származnak.

Kérjük, ossza meg máshol is!