Mónosbél – az ősi almafajták kincsestára

admin
100
találat

Mónosbél a Bükk-hegység lábánál, Egertől kb. 19 km távolságra található. Kedves, vendégszerető emberek lakják e kis települést. A faluba beérve – Szarvaskő irányából- érdekes látvány fogadja az arra tévedőt.

A szeme, ha csak egy rövid pillantásra is, de biztosan megakad az építményen. Egy igen romos, elhagyatott épület áll a vasútállomással szemben, amely egykoron az Egercsehi Szénbánya szénosztályozója volt. Néhány évtizeddel ezelőtt még ebbe a szénosztályozóba érkezett drótkötélpályán az Egercsehi Szénbányákból a kibányászott kőszén. Itt osztályozták majd tehervagonokba pakolták a szenet. Több száz helybélinek és környékbélinek adott munkát a bányászat. Azonban a kőszén kitermelés leállt, a kőbánya, a szénosztályozó bezárt. Csak a rozoga épület emlékeztet egykori mivoltára. Az ipari termelés megszűnése sajnos nem kedvezett az ott élők számára. Sokak kénytelenek voltak elhagyni szeretet falujukat és máshol munkát keresni, letelepedni.

Azonban néhány évvel ezelőtt, 2011-ben jelentős változás történt a falu közösségi életében. Ugyanis egy gondozatlan gyümölcsöskertre bukkantak a falu lakói, ahol – mint kiderült – több száz éves őshonos almafák bújtak meg ez idáig. A gazos, elhanyagolt kertet az önkormányzat kitakarította, majd szakemberek segítségével rendbe tették az itt megtalált fákat. Ennek köszönhetően a fák újból termőre fordultak és azóta is minden évben zamatos és illatos almákat szüretelnek le róluk.

A gyümölcsös a római katolikus templom alatti területen található meg. Az almáskert múltja egészen a XVIII. századig nyúlik vissza. Oklevelek tesznek említést arról, hogy itt egykoron a szervita rend gazdasági birtoka működött. Az itt élő szerzetesek a misszionáriusi feladatok mellett egyéb apostoli teendőket is elláttak. Mint pl. segítették a rászorulókat, ápolták a betegeket, gazdálkodtak, zöldségeket, gyümölcsöket termeltek. Valószínűleg az ő kezük által kerültek elültetésre az itt megtalált őshonos almafák elődjei. Ezt a feltétezést több szakember is alátámasztotta. A bennük található ősi gének felbecsülhetetlen értékűek, hiszen évszázadok során ellenálltak a betegségeknek, az időjárás szeszélyeinek. A bennük lévő tiszta gének révén egész más ízű terméseket hoznak, mint a boltok polcain lévő „modernebb” fajtáik. A kertben lévő almafák mindegyike a Bükk környékére jellemző ősi fajta, mint pl. batul, Entz rozmaring, aranypármen, hercegnő, jonathán, sikula, piros kálvil és kb. 60-80 évesek lehetnek, az 1700-as években ültetett fák harmadik-negyedik generációjának tajgai. A kert gondozásához sok segítséget kap az önkormányzat a Bükki Nemzeti Park szakembereitől és az egri Kertbarát Kör tagjaitól.

A helyiek mindig is nagy becsben tartották a gyümölcsöst. És most, hogy kiderült milyen értékesek is az itt lévő almafák, még nagyobb odafigyeléssel vannak feléjük. Miután megtudták mekkora kincset őriznek, elhatározták, hogy mindenképpen megünneplik ennek a felfedezését. Ezért ez alakomból fesztivált rendeztek, melynek a Batul nevet adták. Azért a batult, mert az őshonos fák között legnagyobb arányban ez a fajta található meg. A Batul Fesztivál azóta hagyománnyá nőtte ki magát a községben, amelyet minden év szeptemberében tartanak meg. Az ünnep során almából készült ételeket, süteményeket kóstolhatnak meg az idelátogatók. Pl. a hagyományos alma puffancsot, almalekvárt. A fesztiválnak jelentős közösségépítő szerepe is van. Ugyanis ekkor ültetik el az elmúlt évben született gyerekek szülei a leoltott facsemetéket az almáskertbe. Az elültetett csemeték előtt névtábla mutatja, hogy ki, mikor és kinek ültette el a fát. Ennek eredményeként évről évre gyarapszik a fák szám a kertben. A fesztivál segítséget nyújt abban is, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontos az őseinktől kapott értékek megóvása, megvédése és továbbörökítése.

Egy rövid film a gyümölcsöskertről:

Kérjük, ossza meg máshol is!