Magyarország legnagyobb testű, vadon élő kérődző faja a gímszarvas, amely egyben a hazai erdők jellegzetes nagy vadja is. A legnagyobb szarvasállományokat hazai viszonylatban, a dél-dunántúli megyékben
– Zala, Somogy, Tolna, Baranya – figyelhetjük meg. Kedveli a tisztásokkal, rétekkel tarkított lombos-, elegyes erdőket.
Ilyenkor az őszi időjárás beálltával az erdőkben furcsa hangokra lehetünk figyelmesek. Az erdők csendjét a gímszarvasok bőgő hangja töri meg. A laikus fülek számára olykor ijesztőnek is tűnhetnek ezek a zajok. A vadászok fülének azonban az egyik legkedvesebb hang. Hiszen ekkor kezdődik számukra a vadászidény. Amely egyben azt is jelenti, hogy az erdőkben részleges/teljes látogatási tilalmat vezetnek be.
A gímszarvasok párzási időszakát nevezzük szarvasbőgésnek, amely augusztus végétől október elejéig tart. A szarvasbőgés nem keverendő össze a dámszarvasok un. barcogásával, amely hasonlít a bőgéshez, de mégsem ugyanaz. (A barcogás a szarvasbőgési időszak elmúlta után következik.)
Mi célt szolgál a gímszarvasbikák által hallatott bőgő hang? Nem más a céljuk vele, mint hogy a nőstényeket a közelükbe csalogassák és más hím egyedeket pedig elriasszanak vele a környezetükből vagy éppen harcra invitáljanak általa.
A bikák „orgonálását” leginkább hűvös, párás hajnalokon vagy alkonyatkor, éjszaka lehet hallani. De olykor előfordul, hogy fényes nappal, melegben is hallható. A bőgő hangot a bikák a tehenek teregetésére használják. Általa tudják maguk köré csalogatni a nőstényeket. Ugyanakkor a hímek számára jelzés értékű. Hiszen a kiadott hangból tudnak következtetni az ellenfél testi erejére, elszántságára. Sőt a hang milyensége, mélysége jelzi, hogy ki a hárem ura és hogy kinek van kizárólagos szaporodási joga az adott háremben a tehenek fölött.
A bőgés az első fázisa a szarvasbikák közti versengésnek. Ha a hárem „fő” bikája úgy érzi, hogy a közelben lévő bika hangja hasonló erősségű, mint az övé, akkor közöttük verseny alakul ki. Először egy egymás mellett haladó séta során felmérik az erőviszonyokat, amikor is a bőgésük, az agancsuk mutogatása alapján próbálják eldönteni, hogy ki is a rátermettebb. Ha nem sikerül egyértelmű döntésre jutni, akkor birkózásba kezdenek. Ilyenkor az agancsaikkal csapnak össze. A csata végén a vesztes elballag, míg a győztesé lesz a lehetőség, hogy a hárem ura legyen és hogy az ottani tehenekkel párosodhasson.
A szarvasbőgés jelenségének megfigyelése iránt óriási lett az igény az elmúlt években. Ezért az állami erdőgazdaságok, vadgazdaságok túrákat szerveznek, ahol legálisan, a vadak megzavarása nélkül adódik lehetőség ennek a jelenségnek a megcsodálására. Érdemes részt venni egy ilyen túrán, hiszen hatalmas élményekkel gazdagodhatunk! Szakvezető segítségével gyalogos vagy eredi kisvasutas túrák alkalmával sok érdekességet tudhatunk meg magáról az állatról és élőhelyéről.
A szarvasbőgéssel kapcsolatos túrákról további információ az alábbi oldalon olvasható: http://erdeiprogramok.hu/tag/szarvasboges/
Rövid film arról, hogy milyen is egy gímszarvasbika bőgése:
