A somorjai református templom

admin
306
találat

Somorja (szlovákul Šamorín) felvidéki város, a fővárostól 20 km-re terül el, délkeleti irányban, a Duna partján. Előnyös fekvésének köszönhetően már a középkorban Csallóköz kereskedelmi központjává vált.

Első hiteles írásos említése 1285-ből származik: „Villa Sancte Márie”-ként olvashatunk róla. Az évszázadok során több megnevezése is ismeretes, úgy mint „Zenthmarya”, „Samaria”, „Sand Marein”, „Zenth Maria”. A fentiekből nyilvánvalóvá válhat, hogy nevét a Szűz Mária tiszteletére emelt középkori templomáról kapta. Ezen megnevezésekből alakult ki a település mai elnevezése.

Népességi összetételének alakulására az 1920-as trianoni békediktátum és az azt követő évtizedek alaposan rányomták bélyegüket. A városban 1910-ben 2 930 főből 2 699 magyar és 112 német volt. A 2011-es népszámláláskor 12 726 fős összlakosságából 7 309-en vallották magukat magyarnak, 4 365-en szlováknak, továbbá 63 cseh, 28 cigány és 14 német nemzetiségű lakosa volt.

Már a XI. században állt egy kis kápolna a településen. Ezt bővítették, újították, fejlesztették az évszázadok folyamán, s így nyerte el mai alakját. Az épület eredetileg katolikus templom volt. Átépítéseinek támogatói közt említhetjük Szent István királyt, III. Béla királyt, Zsigmond császárt, Mátyás királyt, II. Ulászló királyt és Nagy Lajos királyt is.

A templom külsején és belsején egyaránt megtalálhatóak a román stílus jegyei, mint a vastag, robusztus falak, a tégladíszítésű pillérek, a fűrészfogas fríz, illetve a széles falú torony. Falait főleg a XIII. és XVI. század közt készített freskók díszítik, melyeknek központi alakja Szűz Mária. Az itt megtekinthető szentélydekorációhoz hasonlót egész Közép- és Nyugat-Európában nehezen találunk. A diadalív az Ószövetség prófétáit sorakoztatja fel, a szentély falairól pedig az Újszövetségből ismert alakok köszönnek vissza. Művészettörténészek szerint a látható vakolat alatt még több díszített réteg is található, melyek közül a legkorábbi XI. századi lehet. Ezek feltárása azonban még várat magára.

1778-ban a paulánus rend barokk templomot emelt a településen. Ennek folyományaként, nem sokkal később, 1789-ben a református egyház 2000 rajnai aranyforintért megvásárolta a gazdagon díszített katolikus templomot, s falait fehérre meszelte. A több száz éves művek feltárása a XX. században vette kezdetét, s napjainkban is folyik. A megvásárlás után, 1803-ban került az épület tornyára első ízben református szimbólum, s ott is maradt kétszáz évig. Ezt a kakast 2014-ben cserélték újra.

Kérjük, ossza meg máshol is!