A Duna és a Vág összefolyásánál elterülő Komárom hajdan összetartozott a határ túloldalán fekvő azonos nevű várossal, a trianoni békediktátum azonban kegyetlenül kettészakította.
Ma Észak-Komáromként, Öreg-Komáromként, Révkomáromként ismert. Szlovákia azon települései közé tartozik, ahol úgy mehetünk be bármelyik hotelbe, vendéglőbe, szórakozóhelyre, hogy biztosra vehetjük, ott megértik a magyar szót. Méltán nevezhetjük a felvidéki magyarság egyik bástyájának.
Számos látványossága közül ma a Duna Menti Múzeumot ismerhetjük meg.
Ötletgazdájának azt a Rómer Flórist tartják, akit a magyar régészet atyjaként szoktak emlegetni. Felvetését az illetékesek először elvetették, de még megélhette a múzeum alapítását, mivel az 1889-es halála előtt három évvel, 1886-ban ment végbe.
A múzeum gyűjteményének az évek során több épület is otthonául szolgált. Elsőként a református kollégium nagyterme, amit a törvényszéki palota második emelete váltott. 1900 nyarán az Anglia-parkbéli, felújított Esterházy-pavilon fogadta be a kiállítási tárgyakat, mígnem 1914 áprilisában megnyitották a Kultúrpalotát, mely ma is az intézmény otthonául szolgál.
A Kultúrpalotát Hültl Dezső műegyetemi tanár tervei alapján, a Jókai egyesület építtette nem csekély állami hozzájárulással. Felavatása után röviddel kitört az I. világháború, aminek idején az épület nagytermében a Vöröskereszt kisegítő hadkórháza működött. Az 1918-as Őszirózsás forradalom idején forradalmi gyűlések helyszíne volt.
Az eredeti tulajdonos Jókai Egyesületnek 1919-ben szolgáltatták vissza az épületet, ami a két világháború közt pezsgő kulturális élet színhelyévé vált. Számtalan hangverseny, írói est, színielőadás folyt le falai közt.
A II. világháború fenekestől forgatta fel a város életét. A Jókai Egyesületet feloszlatták, a Kultúrpalotát lefoglalta a csehszlovák állam és a Matica slovenskának, a központi szlovák közjogi kulturális és tudományos intézménynek adta. 1949-ben újranyílt a kiállítás, Duna Mente Múzeum név alatt. A Matica slovenská 1951-es megszűnésével az épületbe a Népművelési Otthon és a Járási Könyvtár költözött.
1968 óta kizárólag a múzeum működik a Kultúrpalotában, ahol felújítás után, 1971-ben megnyílt a régészeti, történeti és néprajzi állandó kiállítás. A múzeum Magyar Nemzetiségi Osztálya 1991 és 2002 között működött Liszka József vezetésével. Az intézmény hivatalos neve 2002 és 2007 között Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma volt, a fenntartó Nyitrai kerületi képviselőtestület azonban 2007. október 29-i ülésén a jelenlegire változtatta.
Napjainkban a múzeum több állandó kiállítással is büszkélkedhet, ilyen például az Afrika élővilágát bemutató Élet a szavannákon című is, mely 2014 óta látogatható. Emellett az épület nagyterme rendszeresen otthont ad hangversenyeknek, valamint falai közt látogatható állandó képkiállítás is, illetve itt kapott helyet a Jókai Egyesület 40 ezer kötetes könyvtára is.
A múzeumot a Nádor utca 13-as szám alatt találjuk, nyitva tartása a következő:
Április 15 – Szeptember 30 Kedd – Szombat 9.00 – 17.00
Október 1 – Április 14 Hétfő – Péntek 9.00 – 16.00
