Malonya (szlovákul Mliňany) a felvidéki Taszármalonya településrésze. Barstaszárt és Malonyát 1960-ban egyesítették, így jött létre a mai, mintegy 1683 főt számláló község.
A Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában, a járási központtól mindössze 6 km-re fekszik, a Zsitva jobb partján.
Malonya első írásos említése 1209-ből származik, „Villa Malonian” alakban említik. Itt élő nemesek birtokaként jött létre. Birtokosai 1527-től a Tapolcsányiak, a XVI. században a Horváth, illetve a Kereskényi család voltak. Az 1828-as év feljegyzései szerint akkor 307 lakossal bírt, akiknek nagy része mezőgazdász volt.
1892-ben a község területén alapította meg Ambrózy-Migazzi István az arborétumot, mely világviszonylatban mindmáig egyedinek számít. Ilyen klimatikus feltételek mellet hasonló növénygyűjtemény nem létezik.
Gróf Ambrózy István 1869-ben látta meg a napvilágot Nizza városában. A Vas-megyei Tana község családi birtokán nőtt fel, s itt szívta magába anyai ágú őseinek természet-szeretetét. Érdeklődési köre rendkívül tág volt. Botanikai tanulmányait Bécsben, Löwenben és Budapesten folytatta, emellett sokat utazott. Kutatásai során főleg azzal foglalkozott, hogyan lehetne a mediterrán területek növényeit és egyéb lomblevelű örökzöldeket a mi éghajlatunkon meghonosítani. 1892-ben megházasodott, felesége Migazzi Antónia grófnő volt – innen származik vezetéknevének második tagja.
A gróf először felesége malonyai birtokán kezdett kísérletezni… Igencsak szép eredménnyel: sikeresen akklimatizált több száz Kelet-Ázsiából, Koreából és Észak-Amerikából származó örökzöld, fás növényt.
Felvidéki munkáját félbehagyva, édesanyja temetésére hazautazott 1914-ben, ahonnan már sosem tért vissza az I. világháború kitörése, illetve a trianoni békediktátum miatt. Botanika iránti szeretete azonban nem múlt, 1922 és 1933 közt Vas-megye Kám község határában létrehozta a jeli arborétumot.
A malonyai arborétum jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia tulajdona. 67 hektárnyi területén mintegy 2300 fajta növény található a világ különféle tájairól. Az egész gyűjteményt járdahálózat fonja át, melynek fő séta útvonala 4,5 km hosszú. Említésre méltó a park szélén álló, 1894-ben épített kastély, mellyel hamarosan részletesebben is foglalkozunk majd. Leginkább májusban, illetve júniusban ajánlott ide látogatni, ugyanis ekkor leglátványosabb a gyűjtemény.
