Egy-egy kellemes délutáni séta alkalmával több érdekes helyre bukkanhatunk fővárosunkban, Budapesten. Ilyen a Gellért-hegy falába vájt Sziklatemplom is.
Vagy sokak által Barlangkápolnaként, Gellért-hegyi barlangként, Szent Iván-barlangként, Pestként ismert kegyhely. Az 1926-ban létesített templom a franciaországi lourdes-i barlang másolata alapján készült. A templomhoz egy neoromán stílusú kolostort is építettek néhány évvel később, az egyetlen magyar alapítású pálos szerzetesrend számára. Napjainkban a templom a 150 éves száműzésből Magyarországra visszatért pálos rendhez tartozik, hiszen az ő tiszteletükre, részükre emelték e templomot. A történelemi idők során több alkalommal is üldözték a rend tagjait. Így volt ez az 50-es évek elején a kommunista diktatúra idején is Magyarországon. A tagokat, követőket letartóztatták, börtönbe zárták, felszámolták a rendet. Ekkor a templom több részét megrongálták, kapuját befalaztatták.
Majd a hatalom összeomlása után (1989.) a Magyar Pálos Rend újra megnyitatta a templom kapuját. Azóta a Pálos Rend ismét köztünk van, védi, szolgálja a magyarságot, kereszténységet. A diktatúra megdöntése után a betonfalat, mellyel a kapuját befalazták 1992-ben lebontatták. Maradványai mai is megtalálhatóak a bejárat jobb oldalán.
A Sziklatemplom a felső, ősi barlangból és az alsó, a hegy belsejében elhelyezkedő mesterségesen, robbantásokkal kialakított üregrendszerből áll. Nevének eredet abból adódik, hogy kezdetben a sziklateraszon, a szabad ég alatt tartották a miséket. Mára kiépült belső tér várja a hívőket. A barlang hőmérséklete télen-nyáron 20 °C fok körüli, a sziklában megbújó melegvizű forrásoknak köszönhetően.
Több műalkotás és ereklye is megtalálható a templomban. A pálosok egyik, talán legértékesebb ereklyéje, Remete Szent Pál lábszárcsontja itt kapott helyet, itt pihen. A külső barlangrész bejáratánál látható a lourdes-i Szent Szűz szobra. A bejárattal szemben, a régi kórus fölött a rendalapító Boldog Özséb szobra áll. Tovább haladva Mindszenty József bíboros reliefje található. Aki a rendhez, a magyarságához való hűsége miatt sok kínzást szenvedett el. A bejárat után Szűzanya Szent Koronával ékesített szobra. Ezt követi a lengyel kápolna, melyet a II. világháborúban űzött lengyel testvérek emlékére állították. Az itt látható oltárt a Jagelló-sasból alakították ki. Felette a częstochowai Fekete Madonna kegyképének másolatát figyelhetjük meg. A lengyel kápolna és a kegykép is a lengyel-magyar barátság jelképe, erősít e két ország viszonyát. A lengyel kápolna után lévő főoltárt, a zöld eozinnal díszített pyrogránit oltárt a pécsi Zsolnay Porcelángyárban készítették. Szent Gellért tiszteletére állított szobor, egyszerű remeteként ábrázolva.
A Gellért-hegyi templom szabadon látogatható, a miserend tiszteletben tartásával. A templom gazdag történelmi öröksége mellett, vallási, nemzeti, kulturális, természeti értéket ad arról, ami magyar és keresztény.
Pázmány Péter mondása szerint: a Pálos Rend az ország fejlődésének jelzője, segítője, míg jelen vannak életünk, addig fejlődünk, előre haladunk.
