Kiskundorozsma a szélmalmok hazája is lehetett volna az 1900-as években. Az első malmot 1801-ben építették a dombra. Ezzel is elősegítve a szél által adta lehetőségek kihasználását.
Majd továbbiak emelkedtek ki a földből. 1905-re számuk elérte a 23-at. De a gőzmalmok megjelenésével kezdték elhanyagolni őket, így sajnos az idő múlásával az enyészeté lettek.
Dankó Pista cigánymuzsikus és dalszerző így emlékezik meg egyik művében a dorozsmai malomról.
„Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom
A malomba fogadtál te hű szerelmet angyalom.
De megcsaltál, mással éled világod,
Tán most csókolt meg a rózsád, hogy a malom megállott.
Rágondolok, mikor nékem a szívedet hazudtad,
Hej, fogadni a szerelmet, hűtlen, csalfa, de tudtad.
A te álnok szívedet megátkozom,
Szélvész támad, megindul a dorozsmai szélmalom.”
A legkitartóbb és ellenállóbb, a Czékus Andor és Benke István által, 1821-ben épített Dorozsmai szélmalom. A malom későbbiekben Faragó Sándor tulajdonába került, aki haláláig használta. Többféle minőségű gabonát, majd később takarmányt őröltek benne. Elmondások szerint családi vállalkozásként működött a malom. Olykor szünet nélkül, hogy minél jobban kihasználják a böjti szeleket. Előfordult ugyanis, hogy a szél hiánya miatt napokig, hetekig leállásra kényszerült a szélmalom.
A malom eddigi élete során többször is leomlott, elsőként 1970. áprilisában. Az állami gondozásban lévő malom megóvására nem fordítottak elég figyelmet, így az eső, a víz alámosta az épületet, ezért összedőlt. De a lakosság, a helyi vezetők, egyes állami szervek ragaszkodtak az újjáépítéséhez. Ekkor a műemléki felügyelőség úgy döntött, hogy eredeti anyagok felhasználásával felépítik. Sajnos a nem megfelelő anyaghasználat újabb problémákat eredményezet. 2005-ben az északi fal egy része beomlott. A sajtó- és a média hatására újabb helyreállítási munkálatokat végeztek. Azóta a szélmalom újra áll eredeti formájában és látogatható.
E szélmalom a felülhajtós típusú malmok közé tartozik. Négy vitorlája van, fala vályogból készült, teteje zsindelyes. Négy szintet különítettek el benne: a lisztespad, a kőpad, a sebeskerékpad, a nagykerékpad szinteket. Legfelül volt a fordítható tetőszerkezet a vitorlákkal. A gabonát a második szinten, a kőpad szintjén ún. garaton öntötték fel. A megőrölt liszt minőségét a malomkövek közötti rés és a többszöri felöntés határozta meg. A kikerülő lisztet szitákon választották el egymástól.
A malom őrzőjének, a molnárnak ügyes kezű embernek kellett lenni. Nagyon kellett figyelni a szélmozgásokra, hogy miként állítsa, forgassa a vitorlákat. Emellett értenie kellett bognár munkához, a malomkövek felújításához és újravágásához, az ácsmunkához is.
Állandó kiállítás keretei között megcsodálhatjuk a szélmolnár eszközeit, a kenyérsütés kellékeit és a kézi aratás eszközeit is. A malom családi napok alkalmával ingyen megtekinthető. http://www.museum.hu/muzeum/291/Dorozsmai_Szelmalom
